Kezdőoldal
Elérhetőség
Oldaltérkép
Szerkesztés
Hírek Bejelentkezés
     

 

 

Hírek 

bankszámlszám

2018-12-12
Az Egyesület bankszámlaszáma:
OTP Bank 11701004-20133999

Tagnévsor

2018-12-10
A tagnévsor kezelőfelülete – pályázati forrásokból – megújult, így a személyes mappák „okoseszközökkel” is böngészhetővé/feltölthetővé váltak.

Tisztelt Kollégák!

A jelenleg használatos honlapról a tagi információk átvezetése megtörtént. Az adatok megváltoztatása a már megújult felületen keresztül lehetséges.
Itt hívjuk fel tagjaink szíves figyelmét, hogy a személyes mappák feltöltése továbbra is az egyes restaurátorok hatásköre.
Az új böngészőfelület (ideiglenesen) az alábbi linken érhető el:
http://tagnevsor.restauratorkamara.hu/

A mappák feltöltéséhez használatos, a tagok által beállított felhasználónév/jelszó kombinációk továbbra is érvényesek.
Amennyiben valaki elfelejtette a kódokat, az info@restauratorkamara.hu mail-címen kérheti az új felhasználónév/jelszó beállítását.

Az aktív mappákban jelenleg is böngészhető restaurálási munkák/fotók – várhatóan – december végére/január elejére kerülnek át az új felületre.
Amint az átvezetés megtörténik, a megújított struktúra bekerül a honlap keretprogramjába, és a megszokott, „tagnévsor” fülre történő kattintással nyitható majd meg.
Ezzel párhuzamosan a régi keretprogram is megújul. A munkálatok folyamatban vannak.

Újdonság,
hogy a fenti fejlesztéssel az egyes tagok mappája direkt útvonalon is elérhető lett („kvázi-személyes honlapként” is működik).
A „személyes honlap” linkje az adott tag nevéből képezhető – az alábbi szisztéma szerint:
http://tagnevsor.restauratorkamara.hu/iksz-ypszilon
(Írásmód: kis betűkkel!)

Ahol „kiegészítések” (titulus, egyéb) is tartoznak a névhez, ott ezek a karaktersorozatok is részei a linknek; lásd, pl.:
http://tagnevsor.restauratorkamara.hu/iksz-ypszilon-dr-habil
http://tagnevsor.restauratorkamara.hu/iksz-ypszilon-ifj-dla
etc.
(A pontosítás okán: indulásként, célszerű a tagnévsorból rálinkelni a tagi mappára, és a böngésző címsorában megbizonyosodni a pontos írásmódról.)

Üdvözlettel:
elnök

A Magyar Restaurátorok Egyesületének adatvédelmi szabályzata

2018-07-16
A jelen szabályzat célja, hogy az Egyesület megfeleljen az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendeletének (általános adatvédelmi rendelet; a továbbiakban: Rendelet), továbbá a vonatkozó egyéb jogszabályoknak.
A Magyar Restaurátorok Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”) Közgyűlése az alábbiak szerint határozza meg az Egyesület adatvédelmi szabályzatát (a továbbiakban: „Szabályzat”).

1. Az Egyesület adatkezelésének alapelvei

1.1. Az Egyesület tiszteletben tartja az adatvédelmi jog alapelveit, így
a) a személyes adatokat jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kezeli („jogszerűség, tisztességes eljárás, átláthatóság elve”; Rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja);
b) személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel, illetve az adatokat az említett célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezel („célhoz kötöttség elve”; Rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja);
c) csak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelő és releváns személyes adatokat kezel, a szükséges mértékben („adattakarékosság elve”; Rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja);
d) biztosítja a kezelt személyes adatok pontosságát és naprakészségét, továbbá minden észszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság elve” Rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja);
e) biztosítja, hogy a személyes adatokat tárolása oly módon történjék, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé („korlátozott tárolhatóság elve”; Rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontja);
f) megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet („integritás és bizalmas jelleg elve”; Rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontja).

1.2. Az Egyesület a személyes adatokat oly módon kezeli, hogy képes legyen a fenti alapelveknek történő megfelelés igazolására („elszámoltathatóság elve”; Rendelet 5. cikk (2) bekezdése).

2. Az Egyesület adatkezelésének jogalapja

2.1. Személyes adatot az Egyesület kizárólag a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján kezel, különösen, ha az
a) érintett hozzájárulását adta személyes adatainak kezeléséhez;
b) adatkezelés olyan az Egyesülettel kötendő szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések Egyesület általi megtételéhez szükséges;
c) adatkezelés az Egyesületre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) adatkezelés az Egyesület vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

2.2. Ha az adatkezelésre az Egyesület vagy harmadik fél jogos érdekében (2.1. d) pont) kerül sor, úgy az Egyesület a személyes adatokat csak előzetes érdekmérlegelési teszt elvégzését követően kezel. A teszt érdekében az Egyesület
a) meghatározza, hogy mi alkotja az Egyesület, illetve harmadik fél jogos érdekét;
b) meghatározza, hogy mi alkotja az érintettek olyan érdekeit, vagy alapvető jogait és szabadságait, amelyek a személyes adatok védelmét teszik szükségessé;
c) megvizsgálja, hogy rendelkezésére áll-e olyan megoldás, amely a személyes adatok kezelését elkerülhetővé teszi.
 
2.3. Az Egyesület az előzetes érdekmérlegelési teszt elvégzését, illetve annak eredményét dokumentálja. Ha az érdekmérlegelési teszt alapján az adatok jogszerű, a fenti alapelveknek megfelelő kezeléséhez csak további intézkedések, illetve garanciák biztosítása után lehetséges, az Egyesület csak ezek biztosítását követően kezdi meg az adatok kezelését.

2.5. Az Egyesület a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatot nem kezel. Az ilyen személyes adatot tartalmazó iratot az Egyesület másolat készítése nélkül törli, illetve megsemmisíti.

3. Az Egyesület által biztosított átlátható tájékoztatás

3.1. Ha az érintettre vonatkozó személyes adat az érintettől jut az Egyesület birtokába, úgy az Egyesület a jelen Szabályzat szerinti hozzájáruló nyilatkozatot és adatkezelési tájékoztatót alkalmazza.

3.2. Az Egyesület az alábbi adatokat bocsátja az érintett rendelkezésére, ha a személyes adatot az Egyesület nem az érintettől szerezte meg:
a) az Egyesület székhelye, elektronikus levelezési címe, telefonszáma;
b) az Egyesület elnökének neve és elérhetőségei;
c) a személyes adatok kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) az érintett személyes adatok kategóriái;
f) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái;
g) ha van ilyen, a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítása esetén a Rendeletben meghatározott információk;    
h) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
i) ha az adatkezelés jogalapja a 2.1. d) pont szerinti jogalap, úgy az Egyesület jogos érdeke;  
j) tájékoztatás arról, hogy az érintett kérelmezheti az Egyesülettől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
k) tájékoztatás arról, hogy hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban visszavonható, amely visszavonás azonban nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
l) tájékoztatás a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, mint felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
m) tájékoztatás a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e;
n) tájékoztatás az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról és arra vonatkozó érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

3.3. A 3.2. pont szerinti adatokat az Egyesület legkésőbb egy hónapon belül közöli az érintettel. Ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával kell közölni az információkat.

3.4. Az Egyesület a Rendelet 14. cikk (5) bekezdésében foglalt esetekben az érintett tájékoztatására vonatkozó szabályokat nem alkalmazza.

4. Az érintett hozzáférési joga

4.1. Ha arra az érintett igényt tart, az Egyesület az érintettet tájékoztatja arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, hozzáférést biztosít a személyes adatokhoz, tájékoztatja továbbá az érintettet az alábbiakról:
a) az adatkezelés céljairól;
b) az érintett személyes adatok kategóriáiról;
c) azon címzettekről vagy címzettek kategóriáiról, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
d) a személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
e) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az Egyesülettől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
f) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
g) ha a személyes adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információról;
h) az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról és arra vonatkozó érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozó garanciákról.

4.3. Az Egyesület az adatkezelésével érintett személyes adatok másolatát az érintett kérésére az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az Egyesület az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

5. A helyesbítéshez való jog

5.1. Az Egyesület az érintett erre vonatkozó kérésére indokolatlan késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatokat, valamint biztosítja a hiányos személyes adatok kiegészítését.

5.2. Az Egyesület minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Egyesület tájékoztatja e címzettekről.

6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

6.1. Az érintett erre vonatkozó kérésére az Egyesület indokolatlan késedelem nélkül törli az érintettre vonatkozó személyes adatokat, ha
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre;
d) az érintett személyes adatainak kezelése jogszerűtlen;
e) a személyes adatokat az Egyesületre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére gyermekek számára nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

6.2. Az Egyesület minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi törlésről, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Egyesület tájékoztatja e címzettekről.

7. Az adatkezelés korlátozásához való jog

7.1. Az érintett kérelmére az Egyesület korlátozza az adatkezelést, ha
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) az Egyesületnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
d) az érintett jogos érdekből vagy közérdekű célból végzett adatkezelés ellen tiltakozott; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

7.2. Az Egyesület minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi adatkezelést illető korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Egyesület tájékoztatja e címzettekről.

8. Az adathordozhatósághoz való jog

8.1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, az Egyesület rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, ha
a) az adatkezelés a Rendelet szerinti hozzájáruláson vagy szerződésen, mint jogalapon alapszik, és
b) az adatkezelés automatizált módon történik.

8.2. Az adathordozhatósághoz való jog alkalmazásának kizárására és korlátozására a Rendelet szabályait kell alkalmazni.

9. A tiltakozáshoz való jog

9.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzék adatainak közérdekű célból vagy jogos érdekből végzett adatkezelése ellen, ideértve a profilalkotást is. Ebben az esetben az Egyesület a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

9.2. A tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

10. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás

Az Egyesület automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntéshozatalt nem alkalmaz.

11. Incidensek kezelése

11.1. Az Egyesület az adatkezelésével összefüggésben bekövetkezett adatvédelmi incidenst a tudomására jutását követően indokolatlan késedelem nélkül, ha lehetséges, legkésőbb 72 órával bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. Ha a bejelentésre több mint 72 órával a tudomásra jutást követően kerül sor, a bejelentéshez mellékelni kell a késedelem igazolására szolgáló indokokat is. E kötelezettség teljesítése érdekében az Egyesülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók kötelesek a tudomásukra jutott adatvédelmi incidensről az Egyesület elnökét haladéktalanul tájékoztatni.

11.2. A bejelentés nem kell megtenni, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A bejelentés elhagyásáról szóló döntést az Egyesület elnöke jogosult meghozni, mérlegelve az eset összes körülményeit.

11.3. Az Egyesület nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.

11.4. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve az Egyesület indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

11.5. Az Egyesület az érintettet nem értesíti az adatvédelmi incidensről, ha
a) megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazta, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat; vagy
b) az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; vagy
c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé, amely esetben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

12. Adatfeldolgozó igénybevétele, adatfeldolgozási szerződés

12.1. Az Egyesület adatkezelőként csak olyan adatfeldolgozókat vesz igénybe, akik, illetve amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a Rendelet követelményeinek való megfelelésére. Az adatfeldolgozási szerződést írásban kell megkötni, és annak eleget kell tennie az e pontban szabályozott tartalmi követelményeknek.  

12.2. Az adatfeldolgozási szerződésben ki kell kötni, hogy az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót csak az Egyesület előzetes engedélyével vehet igénybe. Ha az Egyesület további adatfeldolgozó igénybevételéhez általános jelleggel járul hozzá, az adatfeldolgozási szerződésben ki kell kötni, hogy az igénybe vett további adatfeldolgozó személyének változásáról az adatfeldolgozó az Egyesületet tájékoztatni köteles, a további adatfeldolgozó személyével szemben pedig az Egyesület kifogást emelhet, melyet adatfeldolgozó köteles figyelembe venni.

12.3. Ha az adatfeldolgozó – az Egyesület hozzájárulásával – további adatfeldolgozó szolgáltatásait is igénybe veszi, adatfeldolgozó köteles erre a további adatfeldolgozóra is ugyanazokat az adatvédelmi kötelezettségeket telepíteni, mint amelyek az Egyesület és az adatfeldolgozó között létrejött szerződésben szerepelnek.

12.4. Az adatfeldolgozási szerződésben rögzíteni kell, hogy az adatfeldolgozó a személyes adatokat kizárólag az Egyesület írásbeli utasításai alapján kezelheti, beleértve a személyes adatoknak valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára való továbbítását is. Ha az adatkezelést az adatfeldolgozóra alkalmazandó jogszabály írja elő, az alkalmazandó jogi előírásról az adatfeldolgozó az Egyesületet az adatkezelést megelőzően értesíti, kivéve, ha ezt az adott jogszabály fontos közérdekből tiltja.

12.5. A szerződésben ki kell kötni, hogy a személyes adatokat csak olyan személyek kezelhetik, akik írásban titoktartási kötelezettséget vállaltak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak.

12.6. A szerződésnek rögzítenie kell, hogy az adatfeldolgozó köteles biztosítani a Rendeletben foglalt adatbiztonsági követelményeket. A szerződésben ki kell mondani, hogy az adatfeldolgozó megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel a lehetséges mértékben segíteni köteles az Egyesületet abban, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét az érintett jogainak gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása tekintetében.

12.7. A szerződésnek rögzítenie kell azt, hogy az adatfeldolgozó segíti az Egyesületet az adatkezelés biztonságát, az adatvédelmi incidensek hatósági bejelentését, az érintettek az adatvédelmi incidensekről történő tájékoztatását, valamint az adatvédelmi hatásvizsgálatot és előzetes konzultációt illető kötelezettségei gyakorlásában. A szerződésnek ki kell mondania, hogy az adatfeldolgozó köteles a tudomására jutott adatvédelmi incidensről az Egyesületet haladéktalanul tájékoztatni.

12.8. A szerződésnek rögzítenie kell, hogy az adatfeldolgozás befejezését követően az Egyesület döntése alapján az adatfeldolgozó minden személyes adatot töröl vagy visszajuttat az Egyesületnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós vagy a magyar jog az személyes adatok tárolását írja elő.

12.9. A szerződésnek rögzítenie kell, hogy az adatfeldolgozó az Egyesület rendelkezésére köteles bocsátani minden olyan információt, amely a Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolásához szükséges, továbbá amely lehetővé teszi és elősegíti az Egyesület vagy az Egyesület által megbízott más ellenőr által végzett auditokat, beleértve a helyszíni vizsgálatokat is.

13. Az adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységek nyilvántartása

13.1. Adatkezeléseiről az Egyesület nyilvántartást vezet az 1. mellékletben meghatározott tartalommal.

13.2. A nyilvántartások vezetéséért az elnök a felelős. Az Egyesület munkavállalóinak kötelezettsége a személyes adatkezeléssel vagy adatfeldolgozással kapcsolatos tervezett tevékenységek bejelentése az elnöknek. Az elnök – szükség szerint jogi állásfoglalás beszerzése után – bevezeti a változást az Egyesület nyilvántartásába.

14. Záró rendelkezések

14.1. Az egyesület jelen Szabályzata 2018. május 28. napján lép hatályba határozatlan időtartamra.

14.2. A Szabályzat mellékletei:
1. számú melléklet: Az adatkezelések nyilvántartása a Rendelet 30.cikkének (1) bekezdése alapján
2. számú melléklet: Az adatvédelmi incidensek nyilvántartása
3. számú melléklet: Hozzájárulás és tájékoztatás minta
4. számú melléklet: Adatfeldolgozók listája

Kelt Budapesten, 2018. július

dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök



1. számú melléklet
Az adatkezelések nyilvántartása


2. számú melléklet
Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

1. Az Egyesület az adatvédelmi incidensekről az alábbi adatokat tartja nyilván:
a) az adatvédelmi incidens észlelésének időpontja;
b) ha megállapítható, az adatvédelmi incidens bekövetkezésének időpontja;
c) az incidens jellege, beleértve annak megjelölését, hogy
i) (ha lehetséges), hogy az incidenssel az érintettek mely kategóriáját és milyen számban érintette,
ii) (ha lehetséges), hogy az incidens mely adatokat és hozzávetőlegesen milyen számban érintett.
d) az adatvédelmi incidens valószínűsíthető következményei;
e) az incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések, beleértve a hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket is.

2. Az Egyesület az adatvédelmi incidensekről vezetett nyilvántartást elektronikus úton vezeti.

3. számú melléklet
Adatkezelési hozzájárulás

1. Az Egyesület által rendszeresített tagfelvételi kérelmen a következő hozzájárulást kell elhelyezni:
„Kifejezetten hozzájárulok, hogy a Magyar Restaurátorok Egyesület a tevékenységéhez szükséges személyes adataimat kezelje.”

2. Az Egyesület által rendszeresített tagfelvételi kérelmen a következő tájékoztatást kell elhelyezni.
„Az Ön adatait a Magyar Restaurátorok Egyesület az egyesületi tevékenység ellátása érdekében az Ön kifejezett hozzájárulásával kezeli.
Az adatok törlési határideje az adatvédelmi szabályzatban került meghatározásra.

Az adatkezelő neve: Magyar Restaurátorok Egyesület
Az Egyesület székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. III. emelet 2.
Az Egyesület ügyfélszolgálati telefonszáma: (1) 331-6117
Az Egyesület ügyfélszolgálati e-mail címe: info@restauratorkamara.hu

Az adatkezelés önkéntes, de az adatok hiányában a Magyar Restaurátorok Egyesület nem tudja tagfelvételi kérelmét elbírálni, illetve egyesületi tevékenységét ellátni. Ön az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhet személyes adataihoz, kérheti azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheti, hogy az Ön által rendelkezésre bocsátott adatokat az Egyesület tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban az Ön számára átadja. Ön a személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását bármikor visszavonhatja, ez azonban nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét.

Ön továbbá vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál („NAIH”) arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.  A NAIH elérhetősége: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. Jogainak megsértése esetén Ön bírósághoz is fordulhat.

4. számú melléklet:
Adatfeldolgozók listája

224. számú Ügyvédi Iroda
1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. 3. emelet

BHB 1789. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
1037 Budapest, Farkastorki út 27.

2017. évi Közhasznúsági jelentés

2018-03-07
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2017. december 31.
Készítésének időpontja 2018. március 7.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2017. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.

Forgóeszközök 3 048 ezer Ft,
Pénzeszközök 3 048 ezer Ft,
Eszközök összesen 3 048 ezer Ft,
Saját tőke 3 038 ezer Ft,
Tőkeváltozás/eredmény 3 165 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény alaptevékenységből -127 ezer Ft,
Passzív időbeli elhatárolások 10 ezer Ft,
Források összesen 3 048 ezer Ft,

Egyéb bevételek/alaptevékenység 2 330 ezer Ft,
Egyéb bevételek/összesen 2 330 ezer Ft,
Tagdíj/alaptevékenység 1 230 ezer Ft,
Tagdíj/összesen 1 230 ezer Ft,
Támogatások/alaptevékenység 1 100 ezer Ft,
Támogatások/összesen 1 100 ezer Ft,
Összes bevétel/alaptevékenység 2 330 ezer Ft,
Összes bevétel/összesen 2 330 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/alaptevékenység 2 330 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/összesen 2 330 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/alaptevékenység 2 457 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/összesen 2 457 ezer Ft,
Összes ráfordítás/alaptevékenység 2 457 ezer Ft,
Összes ráfordítás/összesen 2 457 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység ráfordításai/alaptevékenység 2 457 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység ráfordításai/összesen 2 457 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/alaptevékenység -127 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/összesen -127 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/alaptevékenység -127 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/összesen -127 ezer Ft,
Központi költségvetési támogatás/alaptevékenység 500 ezer Ft,
Központi költségvetési támogatás/összesen 500 ezer Ft,


Cél szerinti juttatások kimutatása
Restaurátorkamara 2017 periodika kiadvány 1000 ezer Ft,
Honlapfejlesztés 100 ezer Ft,
Cél szerinti juttatások kimutatása (összesen) 1 100 ezer Ft,
Cél szerinti juttatások kimutatása (mindösszesen) 1 100 ezer Ft,

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai, 2017-ben semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2017. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


Éves összes bevétel 1579/2330
Korrigált bevétel 1579/2330
Összes ráfordítás (kiadás) 1544/2457
Közhasznú tevékenység ráfordításai 1544/2457
Tárgyévi eredmény 35/-127

Budapest, 2018. március 7.

dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

2016. évi Közhasznúsági jelentés

2017-03-21
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2016. december 31.
Készítésének időpontja 2017. március 21.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2016. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.

Forgóeszközök 3 174 ezer Ft,
Pénzeszközök 3 174 ezer Ft,
Eszközök összesen 3 174 ezer Ft,
Saját tőke 3 165 ezer Ft,
Tőkeváltozás/eredmény 3 130 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény alaptevékenységből 35 ezer Ft,
Passzív időbeli elhatárolások 9 ezer Ft,
Források összesen 3 174 ezer Ft,

Egyéb bevételek/alaptevékenység 1 579 ezer Ft,
Egyéb bevételek/összesen 1 579 ezer Ft,
Tagdíj, alapítótól kapott befizetés/alaptevékenység 1 579 ezer Ft,
Tagdíj, alapítótól kapott befizetés/összesen 1 579 ezer Ft,
Összes bevétel/alaptevékenység 1 579 ezer Ft,
Összes bevétel/összesen 1 579 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/alaptevékenység 1 579 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/összesen 1 579 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/alaptevékenység 1 544 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/összesen 1 544 ezer Ft,
Összes ráfordítás/alaptevékenység 1 544 ezer Ft,
Összes ráfordítás/összesen 1 544 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység ráfordításai/alaptevékenység 1 544 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység ráfordításai/összesen 1 544 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/alaptevékenység 35 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/összesen 35 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/alaptevékenység 35 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/összesen 35 ezer Ft,

Cél szerinti juttatások kimutatása
Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai, 2016-ban semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2016. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


Éves összes bevétel 460/1579
Korrigált bevétel 460/1579
Összes ráfordítás (kiadás) 1395/1544
Közhasznú tevékenység ráfordításai 1395/1544
Tárgyévi eredmény -935/35

Budapest, 2017. március 21.

dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

2015. évi Közhasznúsági jelentés

2016-03-04
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2015. december 31.
Készítésének időpontja 2016. március 4.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2015. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.

Forgóeszközök 3 042 ezer Ft,
Pénzeszközök 3 042 ezer Ft,
Aktív időbeli elhatárolások 89 ezer Ft,
Eszközök összesen 3 131 ezer Ft,
Saját tőke 3 131 ezer Ft,
Tőkeváltozás/eredmény 4 066 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény alaptevékenységből -935 ezer Ft,
Források összesen 3 131 ezer Ft,

Egyéb bevételek/alaptevékenység 442 ezer Ft,
Egyéb bevételek/összesen 442 ezer Ft,
Adományok/alaptevékenység 15 ezer Ft,
Adományok/összesen 15 ezer Ft,
Pénzügyi műveletek bevételei/alaptevékenység 18 ezer Ft,
Pénzügyi műveletek bevételei/összesen 18 ezer Ft,
Összes bevétel/alaptevékenység 460 ezer Ft,
Összes bevétel/összesen 460 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/alaptevékenység 460 ezer Ft,
Közhasznú tevékenység bevételei/összesen 460 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/alaptevékenység 1 395 ezer Ft,
Anyagi jellegű ráfordítások/összesen 1 395 ezer Ft,
Összes ráfordítás/alaptevékenység 1 395 ezer Ft,
Összes ráfordítás/összesen 1 395 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/alaptevékenység -935 ezer Ft,
Adózás előtti eredmény/összesen -935 ezer Ft,
Adózott eredmény/alaptevékenység -935 ezer Ft,
Adózott eredmény/összesen -935 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/alaptevékenység -935 ezer Ft,
Tárgyévi eredmény/összesen -935 ezer Ft,

Cél szerinti juttatások kimutatása
Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai, 2015-ben semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2015. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


Éves összes bevétel 2492/460
Korrigált bevétel 2492/460
Összes ráfordítás (kiadás) 2823/1395
Közhasznú tevékenység ráfordításai 2823/1395
Adózott eredmény -331/-935

Budapest, 2016. március 4.

dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

Állásfoglalás a hatáskörök és kötelezettségek tisztázása érdekében

2015-03-23
A régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet alkalmazásában az örökségvédelmi engedélyhez és szakértői jogosultsághoz kötött restaurátori tevékenység „vállalkozói és alvállalkozói szerződésekkel” kapcsolatos szakmagyakorlási fogalmak, hatáskörök és kötelezettségek tisztázása érdekében az alábbi állásfoglalást adjuk:

1. A restaurátori tevékenység meghatározása


A restaurálás

1/a.
a régészeti örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységekről szóló 439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet alkalmazásában (14) „a műemlék alkotórészét, képző- és iparművészeti alkotást jelentő tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások – állapotfelmérés, kutatás, konzerválás, esztétikai helyreállítás összessége, amelynek célja, hogy elősegítsék a kulturális örökség védett elemei értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését és az értéket adó jellegzetességeinek fenntartását.”

A restaurálás

1/b.
a Magyar Restaurátorok Egyesülete értelmezésében
különböző tudományágakat, tevékenységeket és intézkedéseket felölelő összefüggő és rendszerezett tevékenységet jelent, melynek célja műalkotások műértékének helyreállítása. A tevékenység magába foglalja a diagnosztikai vizsgálatot, a preventív konzerválást, az állagjavító konzerválást, az esztétikai helyreállítást, a restaurálás lényegéhez tartozó tervezéseket, eljárásokat és intézkedéseket csakúgy, mint a folyamat egyes szakaszainak dokumentálását.

A diagnosztikai vizsgálat a kulturális vagyon védelmével kapcsolatos tevékenység elengedhetetlen része, a tervezési szakaszt megelőző diszciplína, mivel ez tárja fel és határozza meg, hogy milyen eljárással és miből is készül a kulturális vagyon. Ez teszi lehetővé állapotának meghatározását, elkülönítve a természetes bomlási folyamatok, a használat, a véletlen károsodások és a különböző időben történt átalakítások okozta változásokat, feltárva azok okait, természetét, mértékét, amely vizsgálat sorozat végül elvezet a beavatkozások megvalósításához.

A tervező restaurátornak biztosítania kell a megvalósításban érdekelt felek közötti interdiszciplináris folyamatokat és az ő feladata meghatározni, hogy a kulturális vagyon anyagát érintő vizsgálatok és kezelések milyen képzettséggel és gyakorlattal bíró szakember közreműködésével valósítható meg. Az érintett szakágak és személyek kötelezettségeit szakképzettségük szerint kell meghatározni és elosztani.

2. Alapvető elvek


Műemléki területen a hatósági engedélyezési eljárás különbséget tesz az Építésügyi Hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység és a műemléki restaurátor szakterület örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység között (TEAOR ’08: 90.03.11), ezért a restaurálás szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a restaurálandó kulturális vagyon helyhez nem kötött, vagy helyhez kötött, esetleg szerkezetileg is kapcsolódik a környezetéhez.

Ha az épületen/ épületben végzett, de nem az épület restaurálása, hanem az épülethez kötődő művészeti alkotás műértékének helyreállítása a feladat, ebben az esetben a tevékenységet szabályozó 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

Másképpen szólva:
bármilyen műemlék, vagy nem műemlék épületen restaurálásra kijelölt művészeti alkotás, tartozék, berendezési tárgy restaurálása és az ezzel kapcsolatos tanácsadás nem azonos az épület helyreállításával, építési beruházással.

3. Szakmagyakorlással kapcsolatos fogalmak

3/a.
Építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.

Szakmagyakorlás során építési E-napló vezetése kötelező.

3/b.
Az alkotó tevékenység körébe sorolt restaurálás, függetlenül attól, hogy a tevékenységet önálló feladatként, vagy komplex műemléki helyreállításhoz csatlakozóan szakági közreműködőként végzik, műemléki területen, műemléki restaurátor szakterületen a 439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységnek minősíti
. A restaurálás ezért nem tartozik építésügyi hatósági engedélyköteles szolgáltatások közé és nem tartozik az áfatörvény 142.§ (1)-bek. b) pont hatálya alapján a „fordított áfázás körében sem. Így az általános szabályok szerint terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy a tevékenység tárgya helyhez kötött, vagy sem.

3/c.
A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 51.§ (2) bekezdése szerint a műemléki restaurátori tevékenység esetében nem E-napló, hanem restaurálási napló vezetését írja elő.

A Hatóság helyszínen ellenőrzi, hogy a megvalósítást, kivitelezést dokumentáló restaurálási napló rendelkezésre áll-e, és ebben a szükséges bejegyzéseket az arra jogosultak megtették-e.

4. Ellenőrzési-szakértői közreműködés


4/a.
A restaurálási tevékenység hatósági ellenőrzését a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 72.§ (2) bekezdés szabályozza: a restaurálás végzése során szakértő bevonásával történő helyszíni hatósági szemlét kell tartani legalább a restaurátori kutatás után, a mintafelületek elkészítésekor, valamint restaurálás elkészültekor.

4/b.
439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdés értelmezésében szakértői tevékenységnek minősül műemléki területen műemléki restaurátor szakterületen (c)

ca) a védett műemléki érték fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó állapotfelmérése, kutatása,
cb) védett műemléki értéken végzett konzerválás, megelőző konzerválás,
cc) védett műemléken végzett esztétikai helyreállítás és restaurátor kutatási, vagy restaurálási dokumentáció összeállítása,
cd) a védett műemléken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezményekkel járó – véleményezése.

4/c.
Számolni kell továbbá, hogy a 2001. évi LXIV Örökségvédelmi Törvény a tulajdonost kötelezi, aki nemcsak haszonélvezője, hanem gondozója, őrzője a műemléknek és birtokában levő védetté nyilvánított javaknak. Az engedélyezési eljárás, döntéshozás és ellenőrzés esetében a tulajdonos kompetenciája vitathatatlan, ennek érvényesítése érdekében rendszeresített, kulturális szakértők közreműködésével szervezett konzultációk és zsűrik a restaurálás módszertanának meghatározott elemei.  Az eljárás célja a felelősség megosztása, a leggazdaságosabb és legkíméletesebb kezelési eljárások kidolgozása.

A restaurátor szakterületen bejegyzett kulturális szakértők információkkal látják el a műemléki érték tulajdonosát és az érdekelt feleket a kulturális vagyon jelentőségével, történetével, sebezhetőségével, romlási folyamataival és helyreállításával kapcsolatban. Ezen információk birtokában lehet a konzultációkon megvitatni, hogy mely beavatkozás szükséges és mi felesleges, mi emeli ki a műemléki érték kvalitásait és mi az ami káros számára, mely történeti periódus megőrzése, bemutatása kívánatos.

4/d.
A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeit és a kulturális szakértők nyilvántartásának vezetését a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet szabályozza.
Az 1.§ a) bekezdése határozza meg a tevékenységek körét:
„a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári, vagy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen felmerülő kulturális szakkérdésekben folytatott szakértői tevékenység, amennyiben a jogszabály szakértő igénybevételét írja elő, vagy a szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg.”

5. Következtetés

Egyértelművé kívánjuk tenni, hogy műemlék tartozékaként védett kulturális javak autentikusságát megőrző kezelés esetén beszélünk restaurálásról, ahol nem engedhető meg az alkotói szándék szellemiségét hordozó eredeti anyag cseréje – szemben a műemléképület helyreállításával, ahol a használatból eredő követelmények miatt számos eredeti anyag kicserélhető.

E rendeletekből egyértelműen megállapítható, hogy a műemléki terület restaurátora, mint szakértői jogosultsághoz kötött tevékenység folytatója, a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet szerint nem E-napló, hanem Kutatási vagy Restaurálási napló vezetésére kötelezett.

A
z is világos, hogy a restaurátori tevékenység ellenőrzése ügyében nem Műszaki Ellenőr, hanem Restaurátor Szakértő a kompetens. (R 51.§ (1))

A restaurátori feladat teljesítési céljából megkötött vállalkozói, vagy alvállalkozói szerződések tartalma nem ütközhet a tevékenységet szabályozó hatályos rendeletek előírásaival, a Restaurátor Etikai Kódex ajánlásaival.

Kérjük állásfoglalásunk szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2015. március 23.


Tisztelettel:
dr. habil Szentkirályi Miklós
elnök, MRE

tagdíj

2014-12-31
A tagdíj összege változott
Tisztelt Tagjaink! Ezúton tájékoztatunk Minden érintettet, hogy a 2014. évi Közgyűlési határozat értelmében, az éves tagdíj összege 5000 Ft-ra változott. MRE, titkárság

Szakértői-szakmagyakorlási tevékenység

2014-02-26
Tájékoztatás a 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelettel kapcsolatban – leirat
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos tevékenységről szóló 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján 2014. január 20-tól a műemléki területen „szakértői” tevékenység – amely a szakmagyakorlási tevékenységnek is megfelel – csak akkor végezhető, amennyiben az a MÉK részére bejelentésre került.

A szakértői tevékenységek között szerepel a műemlékvédelmi restaurátor szakterület is, amely a Magyar Restaurátorok Egyesületének önkéntes tagjait is jelentősen érinti.

Az R. 12.§ (1) bekezdése alapján, amennyiben „a szakértő a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta a hatóság a Szolg. törvény 25.§-a szerint jár el” azaz bírságot szab ki.

Fenti előírás miatt, az MRE Alapszabálya 3.1.1 pontjában foglaltak figyelembe vételével kérem, hogy a jogszabályi változásokról tagjaikat mielőbb értesíteni szíveskedjenek.

Az elmúlt napokban több hatóság is levélben keresett meg azzal, hogy nyilatkozzak, az érintett személy nyilvántartásomban szerepel-e. A nevek áttekintése után kiderült, hogy az érintettek a bejelentést még nem teljesítették a MÉK (Magyar Építész Kamara) felé, amely elsősorban abból adódhat, hogy még nem értesültek a tavaly kihirdetett és idén hatályba lépett jogszabályi változásokról.

A www.mek.hu oldalon részletes tájékoztató olvasható, egyben jelzem, hogy a bejelentést követően nyilvántartásba vett szakértők a MÉK által vezetett hiteles névjegyzékben szerepelnek, amely a www.mekon.hu oldalról érhető el.

Kovács Zsófia
a Magyar Építész Kamara főtitkára


Budapest, 2014. február 26.

Márciusban nyílt meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem két új restaurátor laboratóriuma

2013-04-22
Differenciált oktatást és újabb együttműködéseket tesz lehetővé a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég átadott restaurátor laboratóriuma.
A megnövekedett kutatási kapacitás és a korszerű berendezések nemcsak növelik az MKE versenyképességét, de a hazai és a nemzetközi kutatási együttműködéseket is elősegítik. A műtárgyak alaposabb anyagvizsgálatát lehetővé tevő technikai eszközök a múzeumi és örökségvédelmi területen is nagy hiányt pótolhatnak.

Egy hónappal az átadás után a laboratóriumokban jóval több egyetemi órát tartanak, mint korábban, és a munka kiegyensúlyozottabbá vált. A diákok az új eszközöket a szakdolgozataikhoz szükséges kutatások elvégzéséhez máris használják.
A márciusi nyitás óta megélénkült az érdeklődés a restaurátor-tanszék berendezései, kapacitásai iránt. Egyeztetések indultak el a jövőbeni közös munka lehetőségéről az örökségvédelem területének képviselőivel, és konkrét restaurátori megbízások is kilátásba kerültek.

A régi restaurátor laboratórium felújításával és a második, új labor megnyitásával a munkaállomások száma mintegy a háromszorosára emelkedett. Ennek és a digitális képfeldolgozó rendszerrel ellátott új eszközöknek köszönhetően a munka hatékonysága nagymértékben nőtt. A kivetítő rendszerekkel az oktatás is korszerű hátteret kapott.
Az új berendezések új lehetőségeket nyitottak a restaurátori és a társtudomány-területek kutatási vonulataiban. Segítségükkel alaposabb anyagvizsgálati mérések végezhetők el, többféle képzés indítható be, és lehetőség nyílik újabb együttműködési projektek megvalósítására.

A további tervek szerint a kibővült kapacitású terekben az oktatás differenciáltabbá válik majd: helyet kaphat a korábban végzett restaurátor hallgatók kurzusszerű oktatása, valamint a műkereskedelemmel foglalkozó szakértők, művészettörténészek, régészek és más társtudományok képviselőinek a vizsgálatok rendszereinek áttekintésére irányuló képzése, továbbképzése.
Ezen kívül az MKE szorosabb és újszerű kutatásokba kezd a múzeumi és örökségvédelmi terület képviselőivel és természettudományos vizsgálatokkal foglalkozó egyetemi intézményekkel, kutatóintézetekkel (geológiai, mikrobiológiai, szerves és szervetlen kémiai stb.), illetve a meglévő kapcsolatok erősödése is várható.



A laboratóriumokban az alább felsorolt eszközök találhatók

Sztereo mikroszkópok (asztali és állványos mozgatható mikroszkópok):
ezekkel a kisebb nagyítási tartományokban dolgozhatunk, de az új berendezésekkel akár a 200-szoros nagyítás is elérhető. A tárgyak felszínének tanulmányozásához és a cseppanalitikai vizsgálatok biztos kiértékeléséhez adják meg a szükséges hátteret.

Átmenőfényes polarizációs mikroszkópok:
ezekkel leginkább a vékonycsiszolatok, vékonymetszetek és szemcsepreparátumok vizsgálata folyik, széles nagyítási tartományban (10-1000x). Leginkább a szervetlen kristályos anyagok meghatározására használják (pl. pigmentek, ásványok, kőzetek), de emellett bármilyen átvilágításra alkalmas anyagcsoport vizsgálatára is alkalmasak (pl. faanyag meghatározás, textilvizsgálat stb.).

Ráesőfényes normál és lumineszcens mikroszkóp:

itt a felső megvilágításban az átlátszatlan minták, leginkább a festett rétegekből vett minták keresztmetszet csiszolata vizsgálatható különböző megvilágítással, 10-500-szoros nagyítással. A anyagok, rétegek különböző megjelenése az eltérő sugárzásokban a rétegek felépítéséről, számáról, elváltozásairól stb. ad tájékoztatást.

Mobil röntgen berendezés:
a könnyen szállítható berendezéssel festmények, szobrok átvilágítása történhet meg változó helyszíneken. Használatával a tárgyak alsó, nem látható rétegeiről, szerkezetéről kapunk információkat.

Az új eszközparkhoz számítógépes képfeldolgozó rendszerek is párosulnak, amelyekkel a korszerű dokumentációs adatrögzítés történik.

Kapcsolat:
Dr. Galambos Éva
Magyar Képzőművészeti Egyetem,
művész-restaurátor, egyetemi tanársegéd
+36 70 502 6444
e-mail: galambose@gmail.com

MKE Restaurátor Tanszék:
http://www.mke.hu/info/restaurator.php


A szakmagyakorlással kapcsolatos tudnivalók

2013-02-19
A magyar és a nemzetközi szakmai szervezetek által elfogadott meghatározás szerint a konzerválás/restaurálás tevékenység alatt a különböző állapotokban fennmaradt kulturális javak műértékének helyreállítását kell érteni.
„Az e tevékenységet gyakorló restaurátor az építésszel, képzőművésszel illetve a kézművessel szemben nem új építmények, művészeti alkotások, tárgyak létrehozásával, vagy gyakorlati értelemben tárgyak javításával, felújításával, tatarozásával foglalkozik, hanem a kulturális javak hiteles megőrzésén fáradozik.” (European Confederation of Conservator/Restorers Organizations, E.C.C.O., Szakmai irányelvek Brüsszel 1993)

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15.§ (1) szerint műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.

Ha a restaurálásra kijelölt kulturális javakat műemléképületen, épületben, az épület tartozékaként, berendezési tárgyaként tartják nyilván és a vonatkozó Kötv. szerint részesül védelembe, akkor az engedélyezési eljárás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) szabályait kell alkalmazni.
Ebből következik, hogy a restaurálás, mint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozás nem tartozik az építési hatósági engedélyköteles szolgáltatások közé (lásd: FEOR’08, 2722.).

A műemlékként védett kulturális elemek, muzeális tárgyak és egyedileg védett kulturális javak kutatásának és restaurálásának engedélyezési eljárását a vonatkozó rendeletek szabályozzák.

Az alkotótevékenység körébe sorolt restaurálás (lásd: TEAOR’08 9003) a R. 3.§ szerint örökségvédelmi engedélyhez kötött de mint művészeti szolgáltatás, nem tartozik az áfatörvény 142.§ (1) kel. b) pont hatálya alapján a „fordított adózás” körébe, így az általános szabályok szerint terheli adókötelezettség.


A Konzervátor/Restaurátor tevékenység módszertana


A restaurátori tervezés a műveletek összességét foglalja magába, tehát a diagnosztikai vizsgálatok, konzerváló kezelések, esztétikai helyreállítások és e folyamatok dokumentálása a restaurátor személyéhez köthető tevékenységek. A szakmai követelmények teljesítése érdekében restaurátori kutatás során rögzített állapot-meghatározások és leletmentő kezelések együtt dokumentálásra kerülnek. E dokumentáció alapján van mód a korrekt művészeti szolgáltatás megtervezésére, az ajánlatok kidolgozására, az engedélyezési eljárások lefolytatására és a személyes közreműködéssel történő megvalósításra.

A kulturális javak különféle kezelésével, az eredeti szerzői alkotó folyamatok kutatásával, az anyagi változások vizsgálatával foglalkozó restaurátor tudományos jellegű alkotómunkát végez. Az eredeti alkotó szándékainak tiszteletben tartásával, illetve a restaurálás tudományosan elismert kötött módszereivel, de a mű születéséhez képest más időben, önállóan, egyedi jelleggel hozza létre a hiányzó, vagy sérült tartozékrészét, amely a megőrzött, konzervált, dokumentált alkotórészekkel együtt jelenti a jövőben a restaurált művet.


Konzervátor/Restaurátor tevékenység sajátossága


A kulturális javak, melyeknek a társadalom különös művészi, történeti, esztétikai, tudományos vagy vallási értékeket tulajdonít – alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit saját fizikai valójában meg kell őrizni és át kell örökíteni a következő generációnak. A konzerválás restaurálás tevékenységet közvetlenül a kulturális vagyon besorolása döntheti el: védett/nem védett és/vagy köz-/magántulajdon.
Nyilvántartásukkal és őrzésükkel kapcsolatban a magyar jogrend a következő kategóriákat ismeri:
  1. védett kulturális örökség (műemlék és tartozékai)
  2. védett kulturális javak (múzeumi és egyedileg védett javak)
  3. nem védett kulturális javak
1. kategória
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv) hatálya alá tartozik, amely szerint örökségvédelmi engedély szükséges a műemlékek alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos jellegű vizsgálatának folytatásához.
Ugyancsak örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotó részeivel, tartozékával, beépített berendezési tárgyaival kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák végzése.

Az engedélyezési eljárást, a szakmagyakorlás során alkalmazott kezelések eredményének ellenőrzését, a készre jelentett restaurálást és dokumentációinak átvételét a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

2. kategória
a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény hatálya alá tartozik, amely szerint az illetékes múzeum engedélye szükséges a roncsolásos jellegű vizsgálatok végzéséhez (mintavétel, kutatófeltárás), illetve a jóváhagyott restaurálási terv szerinti tevékenység folytatásához.

3. kategória
esetében az állagmegóvási, restaurálási tevékenység folytatásával kapcsolatban semmiféle korlátozás nincs.


A restaurátori tevékenység ágazati besorolása Magyarországon

A konzervátor/restaurátor tevékenység alapja az átfogó folyamatelemzés, diagnózis és problémamegoldás, ez különbözteti meg a restaurátort a kézművestől. A kulturális javak alkotó anyagainak, összetettségének, bomlási folyamatainak és egymásra hatásának elméleti és gyakorlati ismerete különbözteti meg a restaurátort a kapcsolódó egyéb szakterületek képviselőitől.

FEOR’08
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 2722 számú főcsoportba osztályozza a képzőművész foglalkozásokat (felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások), ezen belül megnevezi (7) a faszobrász-restaurátor, festő-restaurátor és kőszobrász-restaurátor munkaköröket.

TEAOR’08
A gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere a restaurálást 9003 Alkotóművészet szakágba sorolja, ezen belül a művészeti alkotásoknál példaként a festményeket említi, de ma már kitér a muzeális tárgyak és védett kulturális javak műértékének helyreállítására, restaurálására is. A védett kulturális javak általában a XXI. Áruosztály 97. árucsoportjába tartoznak és a VTSZ 97.01.- 97.06. számon azonosíthatók, melyek megegyeznek az általános forgalmi adóról szóló 1992.-évi LXXIV. Törvény 6.sz. mellékletében felsoroltakkal (műalkotások, gyűjtemények, régiségek) és ugyancsak megegyeznek a 17/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 1.sz mellékletében felsoroltakkal (az engedélyköteles kulturális javak).


TESZOR’08
A Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere a 90.03.11 számon (korábban SzJ’03 92.31.22.0) szintén az Alkotótevékenység körébe sorolja szakterületünk által nyújtott szolgáltatásokat és már pontosabban fogalmaz: „valamennyi, HS-ben (Harmonised System) meghatározott életkorú, régiségnek minősülő művészeti alkotás műértékének helyreállítása, pl. festmények restaurálása. Ide tartozik valamennyi, szerzői jogvédelemben, copyrightban részesülő egyéni és más alkotótevékenység, előadás stb.”

A fent idézett, a KSH közlönyben megjelent TEAOR és TESZOR besorolások az Európai Unió minden országa számára előírt, kötelezően alkalmazandó rendeletének magyar fordítása.


Következtetés:

Szakmagyakorlás szempontjából, amennyiben örökségvédelmi (műemléki) és közgyűjteményi (múzeumi) törvények hatálya alá tartozó – közgyűjteményekben leltározott és őrzött, illetve a műemléképületen, az épületben található, az épület alkotórészeként, tartozékaként, berendezési tárgyként nyilvántartott örökségi elemet, illetve egyedi védelem alatt álló kulturális javakat a tulajdonos, vagy használó hatósági engedély birtokában restauráltatni kívánja, vagy a mű állapota miatt erre az illetékes hatóság kötelezi, akkor ezek konzerválása, műértékük helyreállítása alkotó anyagától, műfajától, értékétől, őrzési helyétől függetlenül a törvény által előírt közfeladat, melyek teljesítéséhez az engedélyben megnevezett restaurátor(ok) személyes közreműködése szükséges.
Annak ellenére tehát, hogy egyes tárgyfajtának statisztikai besorolása más és más, valójában ugyanazt a tárgykört érinti, és ugyanazt a tevékenységet fedi (alkotótevékenység, műalkotás műértékének helyreállítása, restaurálása), akár múzeumi tárgyként, akár műemléki tartozékként, akár magángyűjtemény darabjaként tartják nyilván és őrzik azokat, következés képpen a konzerválás/restaurálás az Alkotótevékenység körébe sorolandó, semmi esetben sem az engedélyköteles építőipari szolgáltatásokhoz.


Budapest, 2013. február 6.


dr. habil Szentkirályi Miklós
elnök, MRE
okleveles restaurátor, szakértő

Gondolatok, észrevételek

2011-11-28
Egyesületünk észrevétele a kulturális örökségvédelmi stratégia 2011. októberében megküldött munkaanyagáról
A kulturális örökség védelméért tevékenykedő restaurátorok szakmai érdekképviselete nevében csak üdvözölni tudjuk a KÖH azon törekvését, hogy új stratégiával és egy egészséges jövőkép kialakításával igyekszik megújítani és integrált formában szolgálni az örökségvédelmet. A munkaanyagot nem kis nehézség árán többször áttanulmányoztuk és az alábbiakban próbáljuk összefoglalni nem udvariasan, inkább szigorúan észrevételeinket.

Gondolatok az örökségvédelemről

Messzemenően egyetértünk a KÖH azon észrevételeivel, hogy 2002-óta egy túl szabályozott ügyrend és egy egészségtelen visszarendeződés következtében
a műemlékvédelem hatékonysága nagyon meggyengült.
Az ezredfordulón történt kultúrpolitikai átalakulás Egyesületünk céljainak megvalósulását támogatta. Céljainkat nagymértékben elősegítette az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (továbbiakban NKÖM) örökségvédelmi politikája, melynek eredményeként 2001. június 19-én az Országgyűlés elfogadta a Kulturális örökség védelméről szóló törvényt, mely immár egységesen rendelkezik a kulturális örökség minden eleméről, a régészetről, a műemlékvédelemről és
a műtárgyvédelemről.
Sajnos meg kell állapítanunk, hogy az elindult szabályozások és racionális törekvések sorra elakadtak és a visszarendeződés felgyorsult. Megszűnt az NKÖM Műemléki Főosztálya, fontos rendelettervezetek azóta fiókba hevernek (pl. szakmagyakorlási rendelet), és velük együtt egy sor életbeléptetett rendelet is hatályát vesztette (pl. a kulturális szakértőket érintő 18/2000. (XII.18.) NKÖM rendelet. Egyre nagyobb szakadék keletkezett a műtárgy és műemlékvédelem érdekében személyesen közreműködő restaurátor szakemberek és a Hivatal között. A Hivatal és a tulajdonosok kapcsolata sem felhőtlen, őket egyszerűen ügyfélként tekintik, akik egyre kevesebb információhoz jutnak javaik értékmegőrzésével, restaurálásával, védelmével, sebezhetőségével kapcsolatban, így ma már nem beszélhetünk ügyfélbarát hivatalról. A vélt, vagy valós ellentét úgy módszertani, mint elméleti és gazdasági tekintetben kézzel fogható, annak ellenére, hogy a javak konzerválása, hiteles megőrzése, használata, megismertetése és társadalomhoz való közvetítése közös cél és közös feladat, közös felelősség kellene hogy legyen. Ezt nevezhetnénk tulajdonképpen műemlékvédelemnek, vagy műtárgyvédelemnek.
Az elbizonytalanodott helyzet dacára is tovább küzdünk egy hatékony, ésszerű, szakmai szabályokat előtérbe helyező integrált műtárgyvédelem érdekében, nem a Hivatal vagy bármely intézmény védelmében, hanem ismétlem, a kulturális örökség érdekében.

A kulturális javak fogalma és a konzerválás/restaurálás

A kulturális javak, melyeknek a társadalom különös művészi, történeti, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít – alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit meg kell őrizni, és át kell örökíteni a következő generációnak. E tárgyak törvényes úton való védelmét a vonatkozó múzeumi, levéltári, illetve műemléki rendeletek szabályozzák, a védett javakon történő beavatkozás engedélyköteles. A nem védett javak esetében semmiféle korlátozás nincs.
A konzerválás/restaurálás szempontjából tehát nemcsak az a mértékadó, hogy a KSH a tárgyakat milyen besorolás szerint tartja nyílván, hanem a vonatkozó törvény általi deklarált védelem, amely a tulajdonost bizonyos értelemben korlátozza, más szempontból védi, ezért is fontos hangsúlyoznunk egy valóban ügyfélbarát hivatal szükségességét, amely jól átgondolt műemléki stratégiával belátható rövid időn belül megvalósítható. Ehhez csak szemléletváltás szükséges (felelősség, információ, közteher megosztása, felesleges adminisztráció kerülése és valóban tenniakarás, nem utolsó sorban a közreműködő szakemberek tudásának kölcsönös megbecsülése és elismerése). A múzeumi és védett kulturális javak örökségvédelmi – hatósági eljárásainál, a restaurátori munkára való felkérésnél és az engedélyezési eljárás lebonyolításánál komoly zavart okoz a valódi szakértői munka igénybevételének és a jogharmonizációnak hiánya. A gondot csak fokozza a közbeszerzési törvény műtárgyvédelem érdekeit és a tulajdonosi érdekeket egyaránt mellőző ügyrendje. Az említett két törvény, az örökségvédelmi és a közbeszerzési általában ellentmondásba keveredik, az ajánlatkérő kiszolgáltatott, míg az ajánlattevő vállalkozó bizonyítottan ellenérdekelt és a védett kulturális javakat a fejlődés gátjának kiáltja ki, ezt a törvényalkotók egyre több hányada el is hiszi. A hatóság tehetetlen, vagy a kisebb ellenállás felé gyakorolja a szigorát. Egyre gyakrabban egy jogász vagy könyvelő dönti el a kulturális javak fogalmát, azok restaurálásának besorolását, annak ellenére, hogy erről a vonatkozó örökségvédelmi törvény és a KSH egyértelműen rendelkezik: „valamennyi, HS-ben (Harmonised System) meghatározott életkorú, régiségnek minősülő művészeti alkotás műértékének helyreállítása, pl. festmények restaurálása. Ide tartozik valamennyi, szerzői jogvédelemben, copyrightban részesülő egyéni és más alkotótevékenység, előadás stb.”
A besorolást figyelembe véve a Kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. Törvény, és a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény egységes végrehajtási rendeletek alapján kéne kezelje a kulturális javak restaurálásának fogalmát és gyakorlatát, messzemenően érvényesítve a tulajdonosi jogokat.

• Ezekből a törvényekből és rendeletekből egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak megőrzése, eredeti anyagainak konzerválása és művészi értékének helyreállítása restaurátori módszerekkel, dokumentációs kötelezettséggel végezhető,
• szükségessé válik a védett kulturális javak fogalmának KSH-n belüli egyértelmű meghatározása, egységes statisztikai besorolása, függetlenül a javak őrzési helyére, műfajára, anyagára, értékére, mert az ajánlattételi dokumentációból, megbízási szerződésből is egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak törvény által előírt konzerválása, műértékük helyreállítása és átörökítése felelősség teljes közfeladat,
• a tevékenységhez szakmagyakorlási jogosultság igazolása szükséges szakágak szerint.


Mit fogalmaz meg az örökségvédelmi stratégia?

Többször átolvastuk a kulturális örökségvédelmi stratégia munkatervet, aztán még egyszer és még egyszer és még akkor sem értettük, hogy miért az állam a hibás, hogy ilyen mélyre jutott az egykor irigyelt, példaértékű magyar műemlékvédelem. Miért az államot kell szapulni azért mert az általa létrehozott KÖH nem tud ötről hatra jutni? Hát nem Ő képviseli az államot? Úgy tudjuk, úgy tanultuk, hogy a Hivatal feladata a nyilvántartás, a védetté nyilvánítás, információkkal, tudományos ismeretekkel ellátni a tulajdonosokat, koordinálni a gyakorlati műemlékvédelmet, népszerűsíteni és hasznossá tenni a kulturális örökséget stb. Ami a műemlékek helyreállításának támogatását illeti, az egy jól működő, kölcsönös megbecsülésen alapuló csoportos feladat kell hogy legyen, ahol az állam, a civil szervezetek, a feladatot végrehajtó szakemberek, a tulajdonosok és a Hivatal köztisztviselői – mindenki a maga szakterületén és lehetősége arányában részese kell legyen a teljesítésnek. Példát lehet venni az NKA működéséről, ahol valóban a kultúra, a kulturális örökség összes eleme szerény, de annál fontosabb, átlátható, szakmailag korrekt módon és valóban ellenőrzött támogatással járul hozzá az integrált kulturális örökségvédelemhez (a Hivatal nemtetszését fejezi ki, hogy ö nem az osztogatásban, az ellenőrzésben, hanem az engedélyező eljárásokban kell kifejtse munkáját).
A mindennapi gyakorlatban arról győződtünk meg és ezt a munkaanyagból is kiolvastuk, hogy a Hivatal nem paradigmaváltásról, hanem hatalom átmentésről beszél, felelősséget és munkamegosztást lepasszolva minden, a szűkebb és tágabb szakterületet érintő döntéshozást maga akar meghozni, legyen az engedélyezési eljárás, védetté nyilvánítás, oktatás középszinttől az egyetemi oktatásig … na ez már sok!
Azt is kiolvastuk, hogy a magyar társadalmat, a műemlékek tulajdonosait a jövőben sem szándékoznak partnerként kezelni, ők csak „az ügyfelek”. Az operatív munkát végző tervezők, kutatók, restaurátorok, örökségvédelemmel kapcsolatos munkáinak fontosságát meg sem említi a stratégia.

Hogy van ez a fejlett demokráciában?

„Az objektumok, amelyeknek a társadalom különös művészi, történeti, dokumentatív, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít - ezeket általánosan „kulturális tulajdonnak” nevezzük - alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit át kell adnunk a következő generációnak. Mivel a kulturális örökséget a társadalom a konzervátorokra/restaurátorokra bízza, ők egyaránt felelősséggel tartoznak nem csak a kulturális vagyon, annak tulajdonosa vagy őrzője, hanem a szerző vagy alkotó, a nyilvánosság és az utókor felé is. Ezek a feltételek szolgálják az összes kulturális vagyon megőrzését, tekintet nélkül annak tulajdonosára, korára, teljességének állapotára, vagy értékére.” (E.C.C.O. szakmai irányelvek, brüsszeli közgyűlés 1993. június 11.)

Ami a hazai gyakorlatot illeti, a stratégiából nem olvastuk ki, hogy a hatályos örökségvédelmi törvény mellékleteiben szereplő végrehajtási utasítások mikor készülnek el? Egyelőre nem is csodálkozunk, hogy a magyar műemlékvédelem ilyen mélyre süllyedt, hiszen a szakterületek szempontjából a legfontosabb, a szakmagyakorlási rendelet sem 1997-ben, sem 2001-ben, sem 2005-ben nem jelent meg, illetve nem tették közzé! Ilyen esetben akkor hogyan lehet a törvényt betartani, betartatni?

Ami pedig a szakemberképzést illeti, ha jól tudjuk, az Egyetemek bölcsész karjain képezik a művészettörténészeket, műszaki egyetemen az építészeket és építőművészeket, az ELTE tanszékein a természettudományi szakembereket. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kimondottan műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére oktatják a restaurátorművészeket szakágak szerint. A műemlék- és műtárgyvédelemben érdekelt egyes szakterületek szervezeteinek nyilvántartása szerint az itt kiképzett és diplomát szerzett szakemberek bőségesen el tudják látni az ország javainak fenntartását, csak mozgósítani és megbízni kell őket. A szakosodás, a továbbtanulás, a tudományos fokozatszerzés is biztosított. Azt tudjuk ajánlani, hogy a KÖH a jövőben konferenciákon terjessze a szakmai ismereteket és elvárásokat, és a szakemberek mindennapi tapasztalatait vegye át és használja azokat.

Elnézést kell kérjek, hogy szigorúan fogalmaztam, de úgy érzem az érthetőség kedvéért ez kötelességem volt. Nem törekszem, és nem törekedhettem teljességre, ezek a problémák és gondok Egyesületünk 20 éves küzdelme okán törtek fel a felszínre éppen most.

Mellékelten ezennel átnyújtom a 20 éves Egyesületünk munkáinak kivonatát, az eseménynaptárt. Különös figyelmükbe ajánlom az Európai Konzervátor/Restaurátor Szervezetek Szövetsége által készített ajánlást, melyet szintén csatoltam.
Lám, Európában ugyanúgy meg kell küzdjenek a kulturális örökség megóvásáért, mint nálunk, a problémák ugyanazok, de ők valahogy rövidebben, tömörebben és szigorúan a tárgynál maradva fogalmaznak és komolyan veszik embertársaikat.
Úgy gondolom példát vehetünk róluk, miközben értékes eredményeinket (mert azok is vannak bőven) kötelességünk megőrizni és azt másoknak is átadni.

Budapest, 2011. november 24.

dr. Szentkirályi Miklós

Alapítvány Szakál Ernő restaurátor hagyatékának megőrzésére

2011-07-19
A 2002-ben elhunyt soproni Szakál Ernő Munkácsy-díjas és Műemlékvédelmi Európa-díjas szobrász, restaurátor hagyatékának megőrzésére alapítványt hoztak létre.
Alapítványt hoztak létre a 2002-ben elhunyt Szakál Ernő Munkácsy-díjas és Műemlékvédelmi Európa-díjas szobrász, restaurátor hagyatékának megőrzésére, s a műemléki kőrestaurálás támogatására.

A hagyatékot a tervek szerint kiállításon mutatják be, gazdag anyaga hozzájárulhat a pályakezdő restaurátorok ismereteinek gyarapításához - mondta Dávid Ferenc művészettörténész, a Szakál Ernő Múzeum Alapítvány elnöke hétfőn az MTI-nek.

Szakál Ernő a középkori kőszerkezetek európai hírű ismerője, tudós restaurátora volt, aki a kőfaragó mesterség rég elfeledett szerkesztési módszereit élesztette újjá. Ennek révén ezernyi apró töredékből tudott megtervezni monumentális alkotásokat, köztük a visegrádi palota két Anjou kori és egy Mátyás kori kútját. Az ő nevéhez fűződik a budai Zsigmond kori szoborlelet restaurálása is - hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Szakál Ernő 1913-ban Sopronban született, szülővárosában sajátította el a kőfaragó mesterséget. Onnan került az Iparművészeti Iskolába, - a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elődjébe - majd a Képzőművészeti Főiskolára. Első fontos szobrászmunkáját, egy Liszt Ferenc-emléktáblát szülővárosa számára készítette. A második világháború után Rosenstingl Antallal állította helyre Sopronban az Orsolyiták templomát, a Szent György-templomot, majd a soproni Káptalan terem és a sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom rekonstrukciójában vett részt.

Szülővárosán kívül - amely díszpolgári címmel tüntette ki - Szombathelytől Sárospatakig, Győrtől Szegedig műemléki kőszerkezetek és kőszobrok tucatjait állította helyre kőfaragómester társaival közösen.

Dávid Ferenc elmondta, hogy az alapítvány elkezdte az írásos dokumentumokból, rajzokból, fényképekből álló hagyaték számbavételét, feldolgozását. Az értékes anyagot Szakál Ernő születésének századik évfordulóján, 2013-ban szeretnék az érdeklők elé tárni.

A művészettörténész rámutatott: Szakál Ernő szellemi hagyatéka útmutatóul szolgálhat a restaurátor hallgatók számára a középkori kőfaragók szerkesztési módszereinek megismeréséhez. Ez ügyben a Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszékével működik együtt az alapítvány - jegyezte meg az elnök.

NYUGATMAGYAR.HU - MTI - 2011.07.18. 18:48

Restaurálás és szerzői jog

2010-07-14

A társadalombiztosításról szóló törvény 1997. január 1-jén hatályba lépett 54. § (7) bekezdése társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget írt elő a szerzői díjak után. Egyes alkotásokat és felhasználási módokat az a)-g) pontokban foglalt rendelkezés mentesített a járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben a felsorolásban szerepel a restaurálás is. (Az Alkotmánybíróság a 36/1997. (VI. 11.) AB határozatával az 54. § (7) bekezdését megsemmisítette a normaszöveg belső ellentmondásai miatt, és 1997. december 13-ig hagyott időt a örvényhozónak az ellentmondások kiküszöbölésére.)

A jogszabály hatálybalépése után vita támadt szakmai körökben arról, hogy a „restaurálás” élvezhet-e szerzői jogi védelmet. A vita lényegében akörül folyt, hogy a „restaurálás” lehet-e önálló, eredeti, sajátos alkotás ?

A vita eldöntéséhez abból kell kiindulni, hogy a „restaurálás” szó tevékenységet jelent. Ugyanúgy, mint az írás, a rajzolás, s festés. Szerzői jogi védelmet csak a tevékenységek eredményeképpen létrejövő önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás élvezhet.

Azt kell tehát vizsgálni, hogy a „restaurálás” tevékenysége során létrejöhet-e önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás. Ehhez pedig át kell tekinteni magát a tevékenységet, és azt, hogy mi jön létre annak eredményeként.

A közfelfogás „restaurálás”-nak tekinti azt is, ha egy festményről a rárakódott port és egyéb szennyező anyagokat eltávolítják. Ez a tevékenység szerzői jogi védelem alatt álló művet nem hoz létre.

Azokban az esetekben, amelyekben a restaurátornak a képzőművészeti alkotás eredeti formájában történő helyreállítását kell megoldania, a tevékenység sokrétűvé válik. Az alábbiakban csupán a legfontosabb részfeladatokat ismertetjük.

Állapotleírás
Az állapotleírás foglalja össze a műalkotás azonosító adatait. Rögzíti a kezelés előtti állapotot és az eredeti állapothoz képest bekövetkezett változások helyét, jellemzőit.
Tanulmányozza és rögzíti a változások okait, kiválasztja, mely adatok segítik a kezelés módszerének, mélységének tudományos megfogalmazását és a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását.

Vizsgálat, kutatás
A vizsgálat meghatározza a tárgy alkotóanyagait, károsodásait, felépítését, tulajdonságait, továbbá az alkotók által használt technikákat. Tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta fizikai állapotváltozásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség növelésének lehetőségeit, de feladata a restaurátori módszerek és anyagok feltérképezése, alkalmazása, továbbfejlesztése is.

Restaurálási terv
A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján összeállított tervezet, amely tartalmazza a restaurálásra vonatkozó döntéseket és a kezelésre kiválasztott javaslatokat. Felvázolja a beavatkozás lehetőségeit, várható eredményeit, jelzi az azzal járó kockázatokat. A restaurálási terv figyelme kiterjed a munka minden összetevőjére, a beavatkozások sürgősségére, a restaurálás időtartamára, költségeire, stb.

Konzerválás
A konzerválás célja, hogy a tárgy lényeges elemeinek megváltoztatása nélkül, anyagának, szerkezetének elváltozását – illetve a károsodási folyamatot magát – megszüntesse, illetve lelassítsa.

Feltárás
A feltárás olyan beavatkozás, amely felfedi a műtárgy eredeti jelentését – figyelembe véve az alkotóanyagok elváltozásait. Kritikus a későbbi beavatkozásokkal szemben, javaslatot tesz azok sorsára vonatkozóan.

Helyreállítás
A helyreállítás magában foglal minden olyan eljárást, amely egy sérült, megváltozott, elöregedett, esztétikai megjelenésében eltorzult, többé-kevésbé töredékes tárgyat, az általánosan elfogadott restaurátori módszertan korlátai között, egy korábbi állapotra állít helyre. Legfőbb szempont az eredeti készítésmód, az anyag és a művészi technikák abszolút tisztelete, hiteles megőrzése, és azok bemutatása olyan technikák alkalmazásával, amelyek a legkevésbé változtatják meg a tárgyat – így az alkalmazott anyagok legyenek az eredeti részek sérülése nélkül könnyen és maradéktalanul eltávolíthatók.

Rekonstrukció
Elpusztult művészeti alkotások újrakészítése, amelyet a restauráláshoz hasonlóan alapos dokumentációkra és bizonyítékokra kell alapozni, ezért nem hagyatkozhat puszta feltevésekre.

Dokumentálás
A restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Írott és illusztrált adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, amelyet hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított a beavatkozás.

Restaurált műtárgy
A kezelések végeredménye egy új minőségi kategória, a „restaurált műtárgy” fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit, a használat nyomait, és a restaurátor kézjegyét.

Önmagában ebből az ismertetésből is nyilvánvalóvá válik, hogy bármelyik részfeladat elvégzése során a restaurátor létrehozhat szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi, tudományos vagy művészi alkotást. Az irodalmi vagy tudományos mű keletkezhetősége egyértelmű, a művészi alkotás vonatkozásában pedig gondolni kell a szerzői jogi törvénynek az átdolgozásra, feldolgozásra vonatkozó rendelkezéseire. Egyébként, hogy a „restaurálás” a képzőművészet körébe tartozik, bizonyítja az is, hogy ugyanúgy a Képzőművészeti Főiskolán oktatják, mint a képzőművészet többi ágazatát. A restaurálás tehát ugyanolyan alkotói tevékenység lehet, mint a rajzolás, festés, formázás stb. Eredményeképpen pedig szerzői jogi védelem alatt álló mű jöhet létre.


Dr. Batta János
ügyvéd
(Budapest)


Megjelent:

MAGYAR JOG
Magyar Jogász Egylet folyóirata 11
Negyvenedik évfolyam
1997. november

KSH állásfoglalása /580-67/2008.

2008-04-25
A TEÁOR’08 és az SZJ’03-at hamarosan felváltó TESZOR’08 (Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere) az Európai Unió minden ország számára előírt, kötelezően alkalmazandó rendeletének magyar fordítása.
restauráló tevékenység
a TEÁOR’08 90.03 Alkotóművészet szakágazatába, a TESZOR’08 90.03.11 Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek tevékenysége (kivéve előadóművészeké) tételébe tartozik. A tartalmi meghatározásban az szerepel, hogy itt művészeti alkotások restauráló tevékenységéről van szó. Levelük alapján ezt kiegészítjük a „muzeális értékek és védett kulturális javak restaurálásá”-val. A hamarosan megjelenő Szakmakód 2008-ban javaslatuk szerint pontosítottuk a megnevezést, és tevékenységük a 900304 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak restaurálása tételbe tartozik.

a TEÁOR és a TESZOR megkülönbözteti
a restaurálás és az állag megőrzés, konzerválás fogalmát, és ez utóbbit a múzeumi tevékenységek közé sorolja. Ezen nem tudunk változtatni. Tehát a restaurátorok ilyen irámyú tevékenysége a továbbiakban a TEÁOR’08 91.02 Múzeumi tevékenység szakágazatba, a TESZOR’08 91.02.10 Múzeum működtetése tételbe tartozik. A Szakmakód jegyzék soron következő 2008 évi módosításába új tételként bevezetjük a 910202 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak állagmegőrzése, konzerválása tételt.

Felhívjuk figyelmüket, hogy 2008-ban még az SZJ’03-at kell alkalmazni a számlázásban.

Tevékenységük besorolása az SZJ’03 szerint:
restaurálás 92.31.22 Alkotótevékenység
konzerválás 92.52.11.1 Múzeumi szolgáltatás

Budapest, 2008. március 18.

Tagságnak hozzáférés

2007-05-31
Az Egyesület minden tagja elhelyezheti a portálon bemutatkozó anyagát és szakmai munkásságának részletes ismertetését.
Kérjük, mindenki éljen ezzel a lehetőséggel!

A személyes bemutatkozó oldalt a tagnévsorból lehet elérni. Az adatokat az interneten keresztül lehet feltölteni; akinek erre nincs módja, az Egyesület segítségét is kérheti.

A Bejelentkezéshez jelenleg a Felhasználónév és a Jelszó egyaránt a kamarai tagsági szám (mindkét ablakba ugyanezt kell beírni). Kérünk mindenkit, hogy mielőbb változtassa meg!

Szerzőtársak feltöltése

2006-08-01
Funkcióváltozás a „szerzőtársak” rovaton belül: az adott munka kapcsán megjelenített szerzőtársak 2006. július 31-től önálló link-ként működnek.

Tisztelt Kollégák!

A kamarai portál funkcióbővítésének eredményeként a program az egyesületi tagok neveit már önálló link-ként kezeli. Ez azt jelenti, hogy a tagnévsorban szereplő valamennyi kolléga neve olyan „aktiv mező”, amelyre való kattintással az ilettő restaurátor mappája közvetlenül megnyitható. (A funkció csak a feltöltött, aktív mappák esetében működik!)

Kérünk ezért mindenkit, hogy aki 2006. július 31. előtt töltött fel utoljára munkákat a honlapra, a „szerzőtársak” rovatot ismételten töltse ki – ez kell ahhoz, hogy a program itt is a kívánt funkcionalitás szerint működjön.

A 2006. július 31. után feltöltött munkák esetében a funkció szerinti működés automatikusan biztosított.

 

Üdvözlettel: admin