Kezdőoldal
Elérhetőség
Oldaltérkép
Szerkesztés
Hírek Bejelentkezés
     

 

 

Hírek 

Állásfoglalás a hatáskörök és kötelezettségek tisztázása érdekében

2015-03-23
A régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet alkalmazásában az örökségvédelmi engedélyhez és szakértői jogosultsághoz kötött restaurátori tevékenység „vállalkozói és alvállalkozói szerződésekkel” kapcsolatos szakmagyakorlási fogalmak, hatáskörök és kötelezettségek tisztázása érdekében az alábbi állásfoglalást adjuk:

1. A restaurátori tevékenység meghatározása


A restaurálás

1/a.
a régészeti örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységekről szóló 439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet alkalmazásában (14) „a műemlék alkotórészét, képző- és iparművészeti alkotást jelentő tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások – állapotfelmérés, kutatás, konzerválás, esztétikai helyreállítás összessége, amelynek célja, hogy elősegítsék a kulturális örökség védett elemei értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését és az értéket adó jellegzetességeinek fenntartását.”

A restaurálás

1/b.
a Magyar Restaurátorok Egyesülete értelmezésében
különböző tudományágakat, tevékenységeket és intézkedéseket felölelő összefüggő és rendszerezett tevékenységet jelent, melynek célja műalkotások műértékének helyreállítása. A tevékenység magába foglalja a diagnosztikai vizsgálatot, a preventív konzerválást, az állagjavító konzerválást, az esztétikai helyreállítást, a restaurálás lényegéhez tartozó tervezéseket, eljárásokat és intézkedéseket csakúgy, mint a folyamat egyes szakaszainak dokumentálását.

A diagnosztikai vizsgálat a kulturális vagyon védelmével kapcsolatos tevékenység elengedhetetlen része, a tervezési szakaszt megelőző diszciplína, mivel ez tárja fel és határozza meg, hogy milyen eljárással és miből is készül a kulturális vagyon. Ez teszi lehetővé állapotának meghatározását, elkülönítve a természetes bomlási folyamatok, a használat, a véletlen károsodások és a különböző időben történt átalakítások okozta változásokat, feltárva azok okait, természetét, mértékét, amely vizsgálat sorozat végül elvezet a beavatkozások megvalósításához.

A tervező restaurátornak biztosítania kell a megvalósításban érdekelt felek közötti interdiszciplináris folyamatokat és az ő feladata meghatározni, hogy a kulturális vagyon anyagát érintő vizsgálatok és kezelések milyen képzettséggel és gyakorlattal bíró szakember közreműködésével valósítható meg. Az érintett szakágak és személyek kötelezettségeit szakképzettségük szerint kell meghatározni és elosztani.

2. Alapvető elvek


Műemléki területen a hatósági engedélyezési eljárás különbséget tesz az Építésügyi Hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység és a műemléki restaurátor szakterület örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység között (TEAOR ’08: 90.03.11), ezért a restaurálás szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a restaurálandó kulturális vagyon helyhez nem kötött, vagy helyhez kötött, esetleg szerkezetileg is kapcsolódik a környezetéhez.

Ha az épületen/ épületben végzett, de nem az épület restaurálása, hanem az épülethez kötődő művészeti alkotás műértékének helyreállítása a feladat, ebben az esetben a tevékenységet szabályozó 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

Másképpen szólva:
bármilyen műemlék, vagy nem műemlék épületen restaurálásra kijelölt művészeti alkotás, tartozék, berendezési tárgy restaurálása és az ezzel kapcsolatos tanácsadás nem azonos az épület helyreállításával, építési beruházással.

3. Szakmagyakorlással kapcsolatos fogalmak

3/a.
Építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.

Szakmagyakorlás során építési E-napló vezetése kötelező.

3/b.
Az alkotó tevékenység körébe sorolt restaurálás, függetlenül attól, hogy a tevékenységet önálló feladatként, vagy komplex műemléki helyreállításhoz csatlakozóan szakági közreműködőként végzik, műemléki területen, műemléki restaurátor szakterületen a 439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységnek minősíti
. A restaurálás ezért nem tartozik építésügyi hatósági engedélyköteles szolgáltatások közé és nem tartozik az áfatörvény 142.§ (1)-bek. b) pont hatálya alapján a „fordított áfázás körében sem. Így az általános szabályok szerint terheli adókötelezettség, függetlenül attól, hogy a tevékenység tárgya helyhez kötött, vagy sem.

3/c.
A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 51.§ (2) bekezdése szerint a műemléki restaurátori tevékenység esetében nem E-napló, hanem restaurálási napló vezetését írja elő.

A Hatóság helyszínen ellenőrzi, hogy a megvalósítást, kivitelezést dokumentáló restaurálási napló rendelkezésre áll-e, és ebben a szükséges bejegyzéseket az arra jogosultak megtették-e.

4. Ellenőrzési-szakértői közreműködés


4/a.
A restaurálási tevékenység hatósági ellenőrzését a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 72.§ (2) bekezdés szabályozza: a restaurálás végzése során szakértő bevonásával történő helyszíni hatósági szemlét kell tartani legalább a restaurátori kutatás után, a mintafelületek elkészítésekor, valamint restaurálás elkészültekor.

4/b.
439/2013.(XI.20.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdés értelmezésében szakértői tevékenységnek minősül műemléki területen műemléki restaurátor szakterületen (c)

ca) a védett műemléki érték fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó állapotfelmérése, kutatása,
cb) védett műemléki értéken végzett konzerválás, megelőző konzerválás,
cc) védett műemléken végzett esztétikai helyreállítás és restaurátor kutatási, vagy restaurálási dokumentáció összeállítása,
cd) a védett műemléken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezményekkel járó – véleményezése.

4/c.
Számolni kell továbbá, hogy a 2001. évi LXIV Örökségvédelmi Törvény a tulajdonost kötelezi, aki nemcsak haszonélvezője, hanem gondozója, őrzője a műemléknek és birtokában levő védetté nyilvánított javaknak. Az engedélyezési eljárás, döntéshozás és ellenőrzés esetében a tulajdonos kompetenciája vitathatatlan, ennek érvényesítése érdekében rendszeresített, kulturális szakértők közreműködésével szervezett konzultációk és zsűrik a restaurálás módszertanának meghatározott elemei.  Az eljárás célja a felelősség megosztása, a leggazdaságosabb és legkíméletesebb kezelési eljárások kidolgozása.

A restaurátor szakterületen bejegyzett kulturális szakértők információkkal látják el a műemléki érték tulajdonosát és az érdekelt feleket a kulturális vagyon jelentőségével, történetével, sebezhetőségével, romlási folyamataival és helyreállításával kapcsolatban. Ezen információk birtokában lehet a konzultációkon megvitatni, hogy mely beavatkozás szükséges és mi felesleges, mi emeli ki a műemléki érték kvalitásait és mi az ami káros számára, mely történeti periódus megőrzése, bemutatása kívánatos.

4/d.
A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeit és a kulturális szakértők nyilvántartásának vezetését a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet szabályozza.
Az 1.§ a) bekezdése határozza meg a tevékenységek körét:
„a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári, vagy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen felmerülő kulturális szakkérdésekben folytatott szakértői tevékenység, amennyiben a jogszabály szakértő igénybevételét írja elő, vagy a szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg.”

5. Következtetés

Egyértelművé kívánjuk tenni, hogy műemlék tartozékaként védett kulturális javak autentikusságát megőrző kezelés esetén beszélünk restaurálásról, ahol nem engedhető meg az alkotói szándék szellemiségét hordozó eredeti anyag cseréje – szemben a műemléképület helyreállításával, ahol a használatból eredő követelmények miatt számos eredeti anyag kicserélhető.

E rendeletekből egyértelműen megállapítható, hogy a műemléki terület restaurátora, mint szakértői jogosultsághoz kötött tevékenység folytatója, a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet szerint nem E-napló, hanem Kutatási vagy Restaurálási napló vezetésére kötelezett.

A
z is világos, hogy a restaurátori tevékenység ellenőrzése ügyében nem Műszaki Ellenőr, hanem Restaurátor Szakértő a kompetens. (R 51.§ (1))

A restaurátori feladat teljesítési céljából megkötött vállalkozói, vagy alvállalkozói szerződések tartalma nem ütközhet a tevékenységet szabályozó hatályos rendeletek előírásaival, a Restaurátor Etikai Kódex ajánlásaival.

Kérjük állásfoglalásunk szíves tudomásulvételét.

Budapest, 2015. március 23.


Tisztelettel:
dr. habil Szentkirályi Miklós
elnök, MRE

2013. évi Közhasznúsági jelentés

2014-03-11
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2013. december 31.
Készítésének időpontja 2014. március 11.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2013. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 5 497 ezer Ft,
a saját tőke 5 497 ezer Ft,
ebből tárgyi eszköz 0 ezer Ft,
pénzeszköz 886 ezer Ft,
befektetett pénzügyi eszköz 4 611 ezer Ft.

Cél szerinti juttatások kimutatása

Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai, 2013-ban semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

1992-ben alapított Egyesületünk olyan egyesületi alapon működő társaság, amely alapszabályának megfelelően a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és kulturális örökségünk történeti-művészeti értékeinek megőrzése és szakszerű helyreállítása felett őrködik. Tagjai szakmai ismereteinek fejlesztését és érdekvédelmét látja el.

Közhasznú céljainak elérése érdekében legfőbb célunk
a 22 éve fennálló Egyesületünk működésének biztosítása

Folyamatosan fejlesztettük honlapunkat, naprakészen rendszereztük tagnyilvántartásunkat, évente figyelemmel kísértük a restaurátor oktatás helyzetét, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelem helyzetét, szorgalmaztuk a szakmagyakorlási rendelet megalkotását és közzétételét, képviseltük a szakmai érdekvédelmet lehetőségeink határain belül.

Az Egyesület egyik legfontosabb közhasznú tevékenysége az állandó szakértői szolgálat biztosítása ‒ felkérés esetén
A tagság aktív közreműködése révén igen részletes rálátásunk van a hazai műtárgy és műemlékvédelem egészére, ezért is sikeresen tudtuk segíteni a pályakezdő fiatalok munkába juttatását. A Kulturális Örökségvédelmi témában ismeretterjesztő programokat indítottunk, aktív részt vállalva, és így az írott és elektronikus sajtón keresztül is népszerűsítve szakmánkat bel- és külföldön egyaránt.

Egyesületünk
Európai Konzervátor/ Restaurátor Szervezetek Szövetségének (European Confederation of Conservator/ Restorer Organizations, 70, Coudenberg, 1000 Brüssels, Belgium, E-mail: info@ecco-eu.org) rendes tagja, aktívan részt vállal nemcsak a hazai, hanem az európai műtárgyvédelem gyakorlatát és elméletét rendező elveinek kidolgozásánál.
Tagsági viszonyunk úján megnyílt Magyarország számára is
a lehetőség, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az európai helyzetképről az E.C.C.O. szakmai irányelveiről, prioritást biztosítva az oktatás és szakmai rang hivatalos elismerésére az Európai Unió tagországaiban.

Konferencia–Kiállítás–Közgyűlés

A 2013. évi Nemzetközi Restaurátor Konferenciánkon, hazai és külföldi restaurátorok vetített előadásokon mutatták be legújabb eredményeiket. A konferencia harmadik napján tartottuk meg az éves közgyűlésünket. A háromnapos rendezvény házigazdája ‒ hagyományosan ‒ a Nemzeti Múzeum volt.
Az előadások anyagához válogattuk poszterkiállításunkat.

Tapasztalt restaurátor kollégák az egyetemi oktatás keretében, a diplomavédések alkalmával szakértőként, illetve konzulensként tevékenykednek. Ez évben is több alkalommal restaurátor és művészettörténész egyetemi hallgatóknak gyakorlattal egybekötött előadásokat tartottunk – különösen műtárgy meghatározás és vizsgálat, megelőző konzerválás és gyakorlati konzerváló kezelések, muzeológia, műtárgyvédelem, műemlékvédelem témakörökben. Ugyancsak részt vállaltunk felnőttoktatás keretében – műtárgybecsüsök, múzeumi raktárkezelők gyakorlati és elméleti oktatásában, szintén önkéntes munkában térítésmentesen.

Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2013. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


A) Befektetett eszközök 4838/4611
Tárgyi eszközök 0/0
Befektetett pénzügyi eszközök 4838/4611
B) Forgóeszközök 381/886
Pénzeszközök 381/886
Eszközök összesen 5219/5497
C) Saját tőke 5219/5497
Eredménytartalék 5576/6349
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény -357/-852
D) Kötelezettségek 0/0
Források összesen 5219/5497

Budapest, 2014. március 11.

dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

Szakértői-szakmagyakorlási tevékenység

2014-02-26
Tájékoztatás a 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelettel kapcsolatban – leirat
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos tevékenységről szóló 439/2013. (XI.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján 2014. január 20-tól a műemléki területen „szakértői” tevékenység – amely a szakmagyakorlási tevékenységnek is megfelel – csak akkor végezhető, amennyiben az a MÉK részére bejelentésre került.

A szakértői tevékenységek között szerepel a műemlékvédelmi restaurátor szakterület is, amely a Magyar Restaurátorok Egyesületének önkéntes tagjait is jelentősen érinti.

Az R. 12.§ (1) bekezdése alapján, amennyiben „a szakértő a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta a hatóság a Szolg. törvény 25.§-a szerint jár el” azaz bírságot szab ki.

Fenti előírás miatt, az MRE Alapszabálya 3.1.1 pontjában foglaltak figyelembe vételével kérem, hogy a jogszabályi változásokról tagjaikat mielőbb értesíteni szíveskedjenek.

Az elmúlt napokban több hatóság is levélben keresett meg azzal, hogy nyilatkozzak, az érintett személy nyilvántartásomban szerepel-e. A nevek áttekintése után kiderült, hogy az érintettek a bejelentést még nem teljesítették a MÉK (Magyar Építész Kamara) felé, amely elsősorban abból adódhat, hogy még nem értesültek a tavaly kihirdetett és idén hatályba lépett jogszabályi változásokról.

A www.mek.hu oldalon részletes tájékoztató olvasható, egyben jelzem, hogy a bejelentést követően nyilvántartásba vett szakértők a MÉK által vezetett hiteles névjegyzékben szerepelnek, amely a www.mekon.hu oldalról érhető el.

Kovács Zsófia
a Magyar Építész Kamara főtitkára


Budapest, 2014. február 26.

2012. évi Közhasznúsági jelentés

2013-05-07
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2012. december 31.
Készítésének időpontja 2013. május 07.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
1.
Számviteli beszámoló

A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2012. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 5 219 ezer Ft,
a saját tőke 5 219 ezer Ft,
ebből tárgyi eszköz 0 ezer Ft,
pénzeszköz 381 ezer Ft,
befektetett pénzügyi eszköz 4 838 ezer Ft.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása

Tárgyévben Egyesületünk 2012. évben költségvetési szervtől, központi alaptól és tagjaitól részesült támogatásban, melyből
a működési és célszerinti tevékenységből adódó kiadásokat fedeztük.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás

Egyesületünk mérleg szerinti eredménye: - 357 ezer Ft. összeggel költött többet 2012-ben közhasznú
tevékenységére – döntően pályázati támogatások felhasználásával. Tekintettel a pályázati lehetőségek csökkenésére, az Egyesület mindig törekszik arra, hogy az adott bevételeket ésszerűen használja fel közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk a működés biztonságának megőrzése volt. Ezen felül a „Restaurátorkamara” kiadvány szerkesztésére és egyéb, fontos bel- és külkapcsolatok ápolásának költségeire külön tartalékot képeztünk, melyből fedezni tudtuk a bevétel hiányait.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása

Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke

Tárgyévben Egyesületünk az NKA-tól 1706/2340 sz. pályázatra 1.930 ezer Ft. összeget, a 3014/00049 sz. pályázatra
626 ezer Ft
. támogatást kapott vissza nem térítendő támogatás formájában (ez utóbbi az E.C.C.O. nemzetközi szervezet tagdíjának befizetésére, mely összeg 150 Euró + 6 Euró/Fő aktív tag.)

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege

Egyesületünk 2012-ben vezető tisztségviselői és tagjai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

1992-ben alapított Egyesületünk olyan egyesületi alapon működő társaság, amely alapszabályának megfelelően a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és kulturális örökségünk történeti-művészeti értékeinek megőrzése és szakszerű helyreállítása felett őrködik. Tagjai szakmai ismereteinek fejlesztését és érdekvédelmét látja el.

7.1.
Közhasznú céljainak elérése érdekében legfőbb célunk
a 21 éve fennálló Egyesületünk működésének biztosítása

Folyamatosan fejlesztettük honlapunkat, naprakészen rendszereztük tagnyilvántartásunkat, évente figyelemmel kísértük a restaurátor oktatás helyzetét, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelem helyzetét, szorgalmaztuk a szakmagyakorlási rendelet megalkotását és közzétételét, képviseltük a szakmai érdekvédelmet lehetőségeink határain belül.

7.2.
Az Egyesület egyik legfontosabb közhasznú tevékenysége
az állandó szakértői szolgálat biztosítása felkérés esetén

A tagság aktív közreműködése révén igen részletes rálátásunk van a hazai műtárgy és műemlékvédelem egészére, ezért is sikeresen tudtuk segíteni a pályakezdő fiatalok munkába juttatását. A Kulturális Örökségvédelmi témában ismeretterjesztő programokat indítottunk, aktív részt vállalva, és így az írott és elektronikus sajtón keresztül is népszerűsítve szakmánkat bel- és külföldön egyaránt.

7.3.
Egyesületünk
Európai Konzervátor/ Restaurátor Szervezetek Szövetségének (European Confederation of Conservator/ Restorer Organizations, 70, Coudenberg, 1000 Brüssels, Belgium, E-mail: info@ecco-eu.org) rendes tagja, aktívan részt vállal nemcsak a hazai, hanem az európai műtárgyvédelem gyakorlatát és elméletét rendező elveinek kidolgozásánál. Tagsági viszonyunk úján megnyílt Magyarország számára is
a lehetőség, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az európai helyzetképről az E.C.C.O. szakmai irányelveiről, prioritást biztosítva az oktatás és szakmai rang hivatalos elismerésére az Európai Unió tagországaiban.

7.4.
Műemlékek Restaurálása Magyarországon címmel

a Képzőművészeti Egyetemen a Restaurátor Kollégium szervezésében az Edelényi Kastély 18. századi falképeinek restaurálásáról és a alsóbogáti kiskastély 9 helységében megtalált Dorffmaister falképeinek helyreállításáról tartottunk vetített előadást és poszter bemutatót. Ez utóbbi 2012. évben Europa Nostra díjban részesült, 2013. júniusában adják át
a díjat a boldog tulajdonosnak – Athénba.

7.5.
Konferencia–Kiállítás–Közgyűlés

A 2012. évi Nemzetközi Restaurátor Konferenciánkon hazai és külföldi restaurátorok közel 40 vetített előadáson mutatták be legújabb eredményeiket. A konferencia harmadik napján tartottuk meg az éves közgyűlésünket. A háromnapos rendezvény házigazdája hagyományosan a Nemzeti Múzeum volt.
Az előadásokból válogattunk a poszterkiállításunkat.

7.6.
2012. októberében az Erdélyi Magyar Restaurátorok XIV. Továbbképző Konferenciájának
társrendezői voltunk ahol poszter bemutatót is tartottunk a restaurálások mesterfogásairól (Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhely). Tagjaink több előadást tartottak konzerválás/restaurálás módszerei és kiegészítés határesetei témában. A konferencia három napos erdélyi tanulmányúttal zárult.

7.7.
Az Egyesületünk két tagja az E.C.C.O. háromnapos rendes közgyűlésén vett részt, melynek Nápoly adott otthont.
Itt fontos megállapításokat és határozatokat hoztunk
a szakmagyakorlással kapcsolatban. Ugyancsak részt vettünk az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás program” – Leonardo da Vinci Mobilitási alprogramjának keretében egyhetes horvátországi tanulmányúton, tapasztalatairól honlapunkon (www.restaurátorkamara.hu) számolt be kollégánk. Egy tagot delegáltunk a „Hamisítás munkacsoportba” a művészeti alkotásokkal kapcsolatos kutatások, vizsgálatok lehetőségeinek feltárása témát segítő munkában.

7.8.
Tapasztalt restaurátor kollegák az egyetemi oktatás keretében
, a diplomavédések alkalmával szakértőként, illetve konzulensként tevékenykednek. Ez évben is több alkalommal restaurátor és művészettörténész egyetemi hallgatóknak gyakorlattal egybekötött előadásokat tartottunk – különösen műtárgy meghatározás és vizsgálat, megelőző konzerválás és gyakorlati konzerváló kezelések, muzeológia, műtárgyvédelem, műemlékvédelem témakörökben. Ugyancsak részt vállaltunk felnőttoktatás keretében – műtárgybecsüsök, múzeumi raktárkezelők gyakorlati és elméleti oktatásában, szintén önkéntes munkában térítésmentesen.

7.9.
Állami díjban részesült kollegáink 2012-ben:

Barnásné Réti Tünde – Munkácsy Mihály díj,
Zámboriné Fikó Katalin – Ferenczy Noémi díj.

8.
Közhasznú beszámoló és eredménylevezetés
2012. 01. 01-től 2012. 12. 31-ig
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


A) Végleges pénzbevételek 1637/3936
Tagdíjak 913/1215
Egyéb bevétel 4/0
Támogatás 550/2556
Pénzügyi műveletek bevételei 170/165
B) Végleges pénzkiadás 2146/4293
Anyag és árubeszerzés 94/37
Személyi jellegű ráfordítás 0/0
Egyéb működési költség 1969/1502
Beruházási kiadások 30/0
Egyéb kiadások 53/2754
C) Pénzügyi eredmény tárgyévi változásai -509/-357
Vállalkozói tevékenység költsége 0/0
D) Tárgyévi eredmény -509/-357
Pénzmozgással nem járó költség helyesbítések 25/0
E) Tárgyévi eredmény -534/-357
Adófizetési kötelezettség 0/0
F) Adózott eredmény -534/-357
G) Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény -534/-357

9.
Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2012. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév


A) Befektetett eszközök 4675/4838
Tárgyi eszközök 0/0
Befektetett pénzügyi eszközök 4675/4838
B) Forgóeszközök 902/381
Pénzeszközök 902/381
Eszközök összesen 5577/5219
C) Saját tőke 5577/5219
Eredménytartalék 6111/5590
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény -534/-357
D) Kötelezettségek 0/0
Források összesen 5577/5590

Budapest, 2013. május 7.


dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

Márciusban nyílt meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem két új restaurátor laboratóriuma

2013-04-22
Differenciált oktatást és újabb együttműködéseket tesz lehetővé a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég átadott restaurátor laboratóriuma.
A megnövekedett kutatási kapacitás és a korszerű berendezések nemcsak növelik az MKE versenyképességét, de a hazai és a nemzetközi kutatási együttműködéseket is elősegítik. A műtárgyak alaposabb anyagvizsgálatát lehetővé tevő technikai eszközök a múzeumi és örökségvédelmi területen is nagy hiányt pótolhatnak.

Egy hónappal az átadás után a laboratóriumokban jóval több egyetemi órát tartanak, mint korábban, és a munka kiegyensúlyozottabbá vált. A diákok az új eszközöket a szakdolgozataikhoz szükséges kutatások elvégzéséhez máris használják.
A márciusi nyitás óta megélénkült az érdeklődés a restaurátor-tanszék berendezései, kapacitásai iránt. Egyeztetések indultak el a jövőbeni közös munka lehetőségéről az örökségvédelem területének képviselőivel, és konkrét restaurátori megbízások is kilátásba kerültek.

A régi restaurátor laboratórium felújításával és a második, új labor megnyitásával a munkaállomások száma mintegy a háromszorosára emelkedett. Ennek és a digitális képfeldolgozó rendszerrel ellátott új eszközöknek köszönhetően a munka hatékonysága nagymértékben nőtt. A kivetítő rendszerekkel az oktatás is korszerű hátteret kapott.
Az új berendezések új lehetőségeket nyitottak a restaurátori és a társtudomány-területek kutatási vonulataiban. Segítségükkel alaposabb anyagvizsgálati mérések végezhetők el, többféle képzés indítható be, és lehetőség nyílik újabb együttműködési projektek megvalósítására.

A további tervek szerint a kibővült kapacitású terekben az oktatás differenciáltabbá válik majd: helyet kaphat a korábban végzett restaurátor hallgatók kurzusszerű oktatása, valamint a műkereskedelemmel foglalkozó szakértők, művészettörténészek, régészek és más társtudományok képviselőinek a vizsgálatok rendszereinek áttekintésére irányuló képzése, továbbképzése.
Ezen kívül az MKE szorosabb és újszerű kutatásokba kezd a múzeumi és örökségvédelmi terület képviselőivel és természettudományos vizsgálatokkal foglalkozó egyetemi intézményekkel, kutatóintézetekkel (geológiai, mikrobiológiai, szerves és szervetlen kémiai stb.), illetve a meglévő kapcsolatok erősödése is várható.



A laboratóriumokban az alább felsorolt eszközök találhatók

Sztereo mikroszkópok (asztali és állványos mozgatható mikroszkópok):
ezekkel a kisebb nagyítási tartományokban dolgozhatunk, de az új berendezésekkel akár a 200-szoros nagyítás is elérhető. A tárgyak felszínének tanulmányozásához és a cseppanalitikai vizsgálatok biztos kiértékeléséhez adják meg a szükséges hátteret.

Átmenőfényes polarizációs mikroszkópok:
ezekkel leginkább a vékonycsiszolatok, vékonymetszetek és szemcsepreparátumok vizsgálata folyik, széles nagyítási tartományban (10-1000x). Leginkább a szervetlen kristályos anyagok meghatározására használják (pl. pigmentek, ásványok, kőzetek), de emellett bármilyen átvilágításra alkalmas anyagcsoport vizsgálatára is alkalmasak (pl. faanyag meghatározás, textilvizsgálat stb.).

Ráesőfényes normál és lumineszcens mikroszkóp:

itt a felső megvilágításban az átlátszatlan minták, leginkább a festett rétegekből vett minták keresztmetszet csiszolata vizsgálatható különböző megvilágítással, 10-500-szoros nagyítással. A anyagok, rétegek különböző megjelenése az eltérő sugárzásokban a rétegek felépítéséről, számáról, elváltozásairól stb. ad tájékoztatást.

Mobil röntgen berendezés:
a könnyen szállítható berendezéssel festmények, szobrok átvilágítása történhet meg változó helyszíneken. Használatával a tárgyak alsó, nem látható rétegeiről, szerkezetéről kapunk információkat.

Az új eszközparkhoz számítógépes képfeldolgozó rendszerek is párosulnak, amelyekkel a korszerű dokumentációs adatrögzítés történik.

Kapcsolat:
Dr. Galambos Éva
Magyar Képzőművészeti Egyetem,
művész-restaurátor, egyetemi tanársegéd
+36 70 502 6444
e-mail: galambose@gmail.com

MKE Restaurátor Tanszék:
http://www.mke.hu/info/restaurator.php


A szakmagyakorlással kapcsolatos tudnivalók

2013-02-19
A magyar és a nemzetközi szakmai szervezetek által elfogadott meghatározás szerint a konzerválás/restaurálás tevékenység alatt a különböző állapotokban fennmaradt kulturális javak műértékének helyreállítását kell érteni.
„Az e tevékenységet gyakorló restaurátor az építésszel, képzőművésszel illetve a kézművessel szemben nem új építmények, művészeti alkotások, tárgyak létrehozásával, vagy gyakorlati értelemben tárgyak javításával, felújításával, tatarozásával foglalkozik, hanem a kulturális javak hiteles megőrzésén fáradozik.” (European Confederation of Conservator/Restorers Organizations, E.C.C.O., Szakmai irányelvek Brüsszel 1993)

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15.§ (1) szerint műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.

Ha a restaurálásra kijelölt kulturális javakat műemléképületen, épületben, az épület tartozékaként, berendezési tárgyaként tartják nyilván és a vonatkozó Kötv. szerint részesül védelembe, akkor az engedélyezési eljárás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) szabályait kell alkalmazni.
Ebből következik, hogy a restaurálás, mint a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozás nem tartozik az építési hatósági engedélyköteles szolgáltatások közé (lásd: FEOR’08, 2722.).

A műemlékként védett kulturális elemek, muzeális tárgyak és egyedileg védett kulturális javak kutatásának és restaurálásának engedélyezési eljárását a vonatkozó rendeletek szabályozzák.

Az alkotótevékenység körébe sorolt restaurálás (lásd: TEAOR’08 9003) a R. 3.§ szerint örökségvédelmi engedélyhez kötött de mint művészeti szolgáltatás, nem tartozik az áfatörvény 142.§ (1) kel. b) pont hatálya alapján a „fordított adózás” körébe, így az általános szabályok szerint terheli adókötelezettség.


A Konzervátor/Restaurátor tevékenység módszertana


A restaurátori tervezés a műveletek összességét foglalja magába, tehát a diagnosztikai vizsgálatok, konzerváló kezelések, esztétikai helyreállítások és e folyamatok dokumentálása a restaurátor személyéhez köthető tevékenységek. A szakmai követelmények teljesítése érdekében restaurátori kutatás során rögzített állapot-meghatározások és leletmentő kezelések együtt dokumentálásra kerülnek. E dokumentáció alapján van mód a korrekt művészeti szolgáltatás megtervezésére, az ajánlatok kidolgozására, az engedélyezési eljárások lefolytatására és a személyes közreműködéssel történő megvalósításra.

A kulturális javak különféle kezelésével, az eredeti szerzői alkotó folyamatok kutatásával, az anyagi változások vizsgálatával foglalkozó restaurátor tudományos jellegű alkotómunkát végez. Az eredeti alkotó szándékainak tiszteletben tartásával, illetve a restaurálás tudományosan elismert kötött módszereivel, de a mű születéséhez képest más időben, önállóan, egyedi jelleggel hozza létre a hiányzó, vagy sérült tartozékrészét, amely a megőrzött, konzervált, dokumentált alkotórészekkel együtt jelenti a jövőben a restaurált művet.


Konzervátor/Restaurátor tevékenység sajátossága


A kulturális javak, melyeknek a társadalom különös művészi, történeti, esztétikai, tudományos vagy vallási értékeket tulajdonít – alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit saját fizikai valójában meg kell őrizni és át kell örökíteni a következő generációnak. A konzerválás restaurálás tevékenységet közvetlenül a kulturális vagyon besorolása döntheti el: védett/nem védett és/vagy köz-/magántulajdon.
Nyilvántartásukkal és őrzésükkel kapcsolatban a magyar jogrend a következő kategóriákat ismeri:
  1. védett kulturális örökség (műemlék és tartozékai)
  2. védett kulturális javak (múzeumi és egyedileg védett javak)
  3. nem védett kulturális javak
1. kategória
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv) hatálya alá tartozik, amely szerint örökségvédelmi engedély szükséges a műemlékek alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos jellegű vizsgálatának folytatásához.
Ugyancsak örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotó részeivel, tartozékával, beépített berendezési tárgyaival kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák végzése.

Az engedélyezési eljárást, a szakmagyakorlás során alkalmazott kezelések eredményének ellenőrzését, a készre jelentett restaurálást és dokumentációinak átvételét a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

2. kategória
a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény hatálya alá tartozik, amely szerint az illetékes múzeum engedélye szükséges a roncsolásos jellegű vizsgálatok végzéséhez (mintavétel, kutatófeltárás), illetve a jóváhagyott restaurálási terv szerinti tevékenység folytatásához.

3. kategória
esetében az állagmegóvási, restaurálási tevékenység folytatásával kapcsolatban semmiféle korlátozás nincs.


A restaurátori tevékenység ágazati besorolása Magyarországon

A konzervátor/restaurátor tevékenység alapja az átfogó folyamatelemzés, diagnózis és problémamegoldás, ez különbözteti meg a restaurátort a kézművestől. A kulturális javak alkotó anyagainak, összetettségének, bomlási folyamatainak és egymásra hatásának elméleti és gyakorlati ismerete különbözteti meg a restaurátort a kapcsolódó egyéb szakterületek képviselőitől.

FEOR’08
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 2722 számú főcsoportba osztályozza a képzőművész foglalkozásokat (felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások), ezen belül megnevezi (7) a faszobrász-restaurátor, festő-restaurátor és kőszobrász-restaurátor munkaköröket.

TEAOR’08
A gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere a restaurálást 9003 Alkotóművészet szakágba sorolja, ezen belül a művészeti alkotásoknál példaként a festményeket említi, de ma már kitér a muzeális tárgyak és védett kulturális javak műértékének helyreállítására, restaurálására is. A védett kulturális javak általában a XXI. Áruosztály 97. árucsoportjába tartoznak és a VTSZ 97.01.- 97.06. számon azonosíthatók, melyek megegyeznek az általános forgalmi adóról szóló 1992.-évi LXXIV. Törvény 6.sz. mellékletében felsoroltakkal (műalkotások, gyűjtemények, régiségek) és ugyancsak megegyeznek a 17/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 1.sz mellékletében felsoroltakkal (az engedélyköteles kulturális javak).


TESZOR’08
A Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere a 90.03.11 számon (korábban SzJ’03 92.31.22.0) szintén az Alkotótevékenység körébe sorolja szakterületünk által nyújtott szolgáltatásokat és már pontosabban fogalmaz: „valamennyi, HS-ben (Harmonised System) meghatározott életkorú, régiségnek minősülő művészeti alkotás műértékének helyreállítása, pl. festmények restaurálása. Ide tartozik valamennyi, szerzői jogvédelemben, copyrightban részesülő egyéni és más alkotótevékenység, előadás stb.”

A fent idézett, a KSH közlönyben megjelent TEAOR és TESZOR besorolások az Európai Unió minden országa számára előírt, kötelezően alkalmazandó rendeletének magyar fordítása.


Következtetés:

Szakmagyakorlás szempontjából, amennyiben örökségvédelmi (műemléki) és közgyűjteményi (múzeumi) törvények hatálya alá tartozó – közgyűjteményekben leltározott és őrzött, illetve a műemléképületen, az épületben található, az épület alkotórészeként, tartozékaként, berendezési tárgyként nyilvántartott örökségi elemet, illetve egyedi védelem alatt álló kulturális javakat a tulajdonos, vagy használó hatósági engedély birtokában restauráltatni kívánja, vagy a mű állapota miatt erre az illetékes hatóság kötelezi, akkor ezek konzerválása, műértékük helyreállítása alkotó anyagától, műfajától, értékétől, őrzési helyétől függetlenül a törvény által előírt közfeladat, melyek teljesítéséhez az engedélyben megnevezett restaurátor(ok) személyes közreműködése szükséges.
Annak ellenére tehát, hogy egyes tárgyfajtának statisztikai besorolása más és más, valójában ugyanazt a tárgykört érinti, és ugyanazt a tevékenységet fedi (alkotótevékenység, műalkotás műértékének helyreállítása, restaurálása), akár múzeumi tárgyként, akár műemléki tartozékként, akár magángyűjtemény darabjaként tartják nyilván és őrzik azokat, következés képpen a konzerválás/restaurálás az Alkotótevékenység körébe sorolandó, semmi esetben sem az engedélyköteles építőipari szolgáltatásokhoz.


Budapest, 2013. február 6.


dr. habil Szentkirályi Miklós
elnök, MRE
okleveles restaurátor, szakértő

Beszámoló a Leonardo Mobilitás Program keretében Szlovéniában tett szakmai látogatásról

2012-06-20
2012. május 12-18 között öt kollégámmal együtt vettem részt a Leonardo program harmadik szakaszában, a kulturális örökség védelmének témakörében szervezett szakmai tapasztalatcserén. Vendéglátó és programszervező intézményünk az 1999 óta működő Szlovéniai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Restaurátor Intézet Ljubljanai központja volt.
Az Intézet célja az ingó és ingatlan kulturális javak megőrzése és helyreállítása, illetve ehhez minden műszaki, tudományos és kézműves szakmai háttér biztosítása. A Központ előzetes műemléki kutatásokat végez, átfogó terveket készít az állami tulajdonban lévő műemlék épületek konzerválása, felújítása és restaurálása témakörökben. Más intézményekkel, illetve szabadúszó szakemberekkel együtt vesz részt komplex helyreállítási projectekben.

Az Intézetben több szakosztály működik:
  • táblakép, falfestmény, fa- kő- és stukkóplasztika, fém és kerámia restaurátorműhelyek
  • tudományos részleg a kutatások részét képző természettudományos vizsgálatok végzéséhez, kiértékeléséhez és dokumentálásához
  • tervező és dokumentációs osztály, valamint
  • szakkönyvtár

Ezen kívül különböző szintű szakoktatással vesznek részt az örökségvédelmi szakemberek képzésében, illetve szakmai kiállításokat és programokat szerveznek. Kapcsolatban állnak hasonló külföldi intézményekkel is.

Megérkezésünkkor vendéglátóink előbb röviden bemutatták intézményüket, majd körbekalauzoltak Ljubljana történelmi városmagjának legfontosabb helyszínein. Láthattuk a város római ásatási területeit: egy baptisterium alapjait és kő mozaikpadlójának tisztítását. Az egykori castrum körül húzódó római fal maradványait, és a fal megmentőjének, Joľe Plečnik építésznek a falhoz kapcsolódó építményeit. Plečnik a XX. század első felének átfogó szellemű építésze volt, aki a város mai megjelenését jelentősen meghatározta – számos középület és park őrzi keze nyomát.
A számunkra összeállított programban kiemelt helyen szerepelt a Restaurátor Központ műhelyeinek meglátogatása, így megtekinthettük a táblakép műhelyben folyó munkát és a rendelkezésre álló felszerelést. A műhely technikai felszereltsége a legújabb, egyéb adottságai is első rangúak. Tágas, világos helyiségek, elkülönített, nagyméretű festményekhez is kiválóan alkalmas, kompresszoros lakkozó kamra, a non-invazív diagnosztikai vizsgálatok elkészítésére szolgáló legújabb gépek: normálfényes, UV, és IR mikroszkópok, digitális röntgenkészülék stb. Mindehhez a kiváló felszereléshez állásban foglalkoztatott, képzett szakemberek is tartoznak, akik nemcsak a Központ részére, hanem külső kérésre is elvégzik a nagy szakmai felkészültséget és gyakorlatot igénylő vizsgálatokat. Mint már az ausztriai út kapcsán is jeleztem, hazánkban ennek sajnos nincs megfelelője.

Kiváló felkészültségük ellenére jelenleg – anyagi erőforrások hiányában – meglepően kevés folyamatban lévő munkáról tudtak beszámolni. A helyzet Szlovéniában is hasonló, mint nálunk: jelentősebb beruházást csak EU projectek keretében tudnak végezni, annak minden hátrányával. Ugyanerről a problémáról számolt be a Vipava-i Lenthieri kastély EU támogatással folyó helyreállításán minket kalauzoló szabadúszó festő-restaurátor kolléga is. Az Európai Uniós előírások annyira rögzítettek egy műemléképületen állandóan fölmerülő, előre megjósolhatatlan változásokhoz képest, hogy ez rettentően megnehezíti a szakmai munkát. Nem is szólva a hatalmas adminisztrációs terhekről, amik szintén az érdemi munkától veszik el az időt és energiát.
A Központban módunkban állt betekinteni a faszobrász restaurátorok műhelymunkájába is: Szlovéniában gyakran alkalmazott módszer, hogy az időjárásnak kitett helyszíneken másolatokat helyeznek el, az eredeti fa- és kőszobrokat pedig múzeumban őrzik. (Horvátországban is ezt a gyakorlatot láthattuk.) A faszobrász restaurátorok egyik jelentős feladata ezeknek az élethű másolatoknak a szakszerű és pontos elkészítése. A műhelyben készülő másolatok bemutatása után megismerhettük az eredeti helyszínt, ©marje pri Jeląah XVIII. században épült Kálváriáját, és az ott folyó munkálatokat is. Ez a hatalmas felújítás évek óta tart, több lépcsőben zajlott, és még ma is folyamatban van, mert a korlátozott anyagi lehetőségek csak az apró lépésekben haladást teszik lehetővé.
A Központ által kiküldött tíztagú festőrestaurátor csapat dolgozik a Ljubljana-i Szent Ferenc templom oldalkápolnáinak XIX. századi falképein. Ez a munka egyházi finanszírozású, a templom vette meg azt a kiváló állványt is, amely a restaurátorok minden igényének megfelel. A munka hat éve folyik, minden kápolnára egy évet szántak a restaurátorok. Vezetőnk a Központ fiatal munkatársa volt, aki felkészülten és kedvesen számolt be az előzményekről, megmutatott mindent, és válaszolt kérdéseinkre.

Általánosan elmondható, hogy minden velünk foglalkozó munkatárs nagyon felkészült és figyelmes, valamint érdeklődő volt. Érdekelte a Központ szakembereit az is, hogy mi milyen tapasztalatokkal bírunk, illetve mit láttunk eddigi látogatásaink folyamán. Ígéretet tettünk, hogy útjaink végén az összesített szakmai tapasztalatokat, véleményeket és célkitűzéseket majd megosztjuk velük.

Megtudhattuk, hogy Szlovéniában – arányaiban – kb. ugyanannyi műemlék van, mint nálunk. A szigorúan vett műemlék kategória mellett azonban létezik egy enyhébb besorolás is, az örökség. Programjuk megismertetett velünk két ilyen típusú helyreállítást is:

A II. Világháború alatt a hegyekben működő rejtett partizánkórházat, és egy kis, kovácsoltvas kézműipara miatt fontos települést 2007 szeptemberében egy hirtelen lezúduló hatalmas esőzés nyomán kialakult árvíz majdnem teljesen elpusztított.
Az örökség kategóriába tartozó emlékek helyreállításában elég a hely szellemiségét megőrizni, illetve lehetőség szerint vigyázni az autentikus anyagokra és megjelenésre. Így a fabarakkokból álló partizánkórház épület-együttesét - amelyet az árvíz teljesen elmosott – fotók alapján újból felépítették, hogy a benne rejlő szellemiséget megmutathassák az ifjúságnak. A jelenleg érvényes méret szabványok különböznek ugyan a régi épületek deszkaméreteitől, de ez éppen az örökség kategória miatt nem volt akadálya az újraépítésnek.
®elezniki faluján majdnem három méter magasan száguldó víz mosott el mindent, amit elért. A homlokzatokon esett károkat csak új falazatok készítésével lehetett orvosolni. Ehhez anyagát tekintve új típusú vakolatokat használtak, de a felhordással igyekeztek a régi, hullámos megjelenést imitálni. Az eredeti, festett geometrikus mintákat újra megszerkesztették, és finoman kopottas megjelenéssel állították helyre. Fájó hiányosság azonban, hogy az eredeti kovácsoltvas rácsok és ablaktáblák helyébe nem tudtak kézműves módon készült pótlásokat tenni. Ez már annak a problémának a megjelenése, amit sajnálattal jeleztek is nekünk; hogy a régi kézműves szakmák kihalóban vannak. (Emlékszünk rá, hogy Ausztriában milyen nagy hangsúlyt helyeznek a régi mesterekkel való kapcsolatfelvételre, szakmai tapasztalataik gyakorlati átadására. Ez nem megy intézményes szándék és finanszírozás nélkül.)

Kérdésünkre, hogy a magántulajdonban lévő műemléképületek gazdáit hogyan lehet meggyőzni a helyesnek tartott alapelvek követéséről, azt felelték: Nagyon sok türelemmel, rengeteg magyarázattal. Ez is egybecseng az Ausztriában hallottakkal.
Élményekben gazdag szlovéniai utunkon is azt láthattuk, hogy a mindenütt jelenlévő anyagi problémák ellenére töretlen bizakodással és optimizmussal teszi a dolgát mindenki a maga helyén, amennyire lehet, megértve és figyelembe véve a vele kapcsolatba kerülő tulajdonosok – sok esetben laikus – szempontjait is.

2012. június

Hoós Mariann
szabadúszó festő-restaurátor
Magyar Restaurátorok Egyesülete

2011. évi Közhasznúsági jelentés

2012-05-18
Készült a 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2011. december 31.
Készítésének időpontja 2012. május 18.
Készítette az Egyesület elnöke: dr. Szentkirályi Miklós
1.
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2011. évi működéséről és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 5 577 ezer Ft,
a saját tőke 5 577 ezer Ft,
ebből tárgyi eszköz 0 ezer Ft,
pénzeszköz 902 ezer Ft,
befektetett pénzügyi eszköz 4 675 ezer Ft.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása
Tárgyévben Egyesületünk semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatásban nem részesült.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás
Előző évhez képest Egyesületünk mérleg szerinti eredménye -534 ezer Ft összeggel csökkent. Tekintettel a pályázati lehetőségek csökkenésére, az Egyesület mindig törekszik arra, hogy az adott bevételeket ésszerűen használja fel közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk a működés biztonságának megőrzése volt. Ezen felül a „Restaurátorkamara 2012” évi kiadvány szerkesztésére és egyéb, fontos bel- és külkapcsolatok ápolásának költségeire külön tartalékot képeztünk, melyből fedezni tudtuk a bevétel hiányait.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása
Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke
Tárgyévben Egyesületünk összesen 550 ezer Ft támogatást kapott az NKA-tól az E.C.C.O. nemzetközi szervezet tagdíjának befizetésére, mely összeg 150 Euró + 6 Euró/Fő aktív tag.

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi

7.1.
Közhasznú céljainak elérése érdekében legfőbb célunk a 20 éve fennálló Egyesületünk működésének biztosítása.
Folyamatosan fejlesztettük honlapunkat, naprakészen rendszereztük tagnyilvántartásunkat, évente figyelemmel kísértük a restaurátor oktatás helyzetét, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelem helyzetét, szorgalmaztuk a szakmagyakorlási rendelet megalkotását és közzétételét, képviseltük a szakmai érdekvédelmet lehetőségeink határain belül. Forster Gyuláról elnevezett díj, Munkácsy Mihály díj és Ferenczy Noémi díj kuratóriumában valamint az NKA Szakmai kollégiumában delegáltunk tagokat. Sajnálatosan ez utóbbi szervezet kuratóriumainak összevonása miatt nem kaptunk szerepet, így a kulturális javak védelmének fontos szakterületét jelenleg restaurátor kuratóriumi tag nem képviseli.

7.2.
Az Egyesület egyik legfontosabb közhasznú tevékenysége az állandó szakértői szolgálat biztosítása felkérés esetén.
A tagság aktív közreműködése révén igen részletes rálátásunk van a hazai műtárgy és műemlékvédelem egészére, illetve konkrétan pontos ismereteink a restaurátorok tevékenységéről, ezért is sikeresen tudtuk segíteni a pályakezdő fiatalok munkába juttatását. A Kulturális Örökségvédelmi témában ismeretterjesztő programokat indítottunk, aktív részt vállalva, és így az írott és elektronikus sajtón keresztül is népszerűsítve szakmánkat bel- és külföldön egyaránt.

7.3.
Egyesületünk, mint European Confederation of Conservator/ Restorer Organizations (Európai Konzervátor/ Restaurátor Szervezetek Szövetsége, 70, Coudenberg, 1000 Brüssels, Belgium, E-mail: info@ecco-eu.org ) rendes tagja, aktívan részt vállal nemcsak a hazai, hanem az európai műtárgyvédelem gyakorlatát és elméletét rendező elvek kidolgozásánál, mivel tagsági úton megnyílt Magyarország számára is, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az európai helyzetképről az ECCO szakmai irányelveiről, szorgalmazva az oktatás és szakmai rang hivatalos elismerését az Európai Unió tagországaiban.

7.4.
Műhelytitkok sorozatban a MAOE közreműködésével
Mai iparművészet című kiállítás (Budapest, Olof Palme sétány 1.) restaurátor standján posztereket és néhány restaurált művet állítottunk ki, többek között egy 1960-as gyártású restaurált és működőképes motorbiciklit. Célunk volt ezzel bemutatni, hogy a kortárs alkotások (ipari formatervezés) műértékének helyreállítását is hitelesen, a restaurátor eszközeivel lehet és kell helyreállítani. Ugyancsak e sorozat keretében az E.C.C.O. vezetőségi ülése alkalmából, melyet Egyesületünk szervezésében Magyarországon tartottak meg, és a Szépművészeti Múzeum volt a vendéglátó, restaurátor kiállítást rendeztünk.

7.5.
Műemlékek Restaurálása Magyarországon címmel a Képzőművészeti Egyetemen a Máriapócsi ikonosztáz restaurálásáról, a Nyírbátori Krucsai oltár helyreállításáról tartottunk vetített előadást és poszter bemutatót. A Nemzeti Múzeum adott helyet a Haynald-Liszt-Munkácsy Konferenciának, ahol az Egyesület képviselője vetített előadást tartott a nagyon izgalmas témában.

7.6.
Konferencia–Kiállítás–Közgyűlés
A 2011. évi Nemzetközi Restaurátor Konferenciánkon hazai és külföldi restaurátorok közel 36 vetített előadáson mutatták be legújabb eredményeiket. A konferencia harmadik napján tartottuk meg az éves közgyűlésünket. A háromnapos rendezvény házigazdája hagyományosan a Nemzeti Múzeum volt.

7.7.
2011. októberében az Erdélyi Magyar Restaurátorok XIII. Továbbképző Konferenciájának társrendezői voltunk ahol poszter bemutatót is tartottunk a restaurálások mesterfogásairól (Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhely). Tagjaink több előadást tartottak konzerválás/restaurálás módszerei és kiegészítés határesetei témában, különös érdeklődés kísérte a kolozsvári Mátyás szobor restaurálásának előadásait. A konferencia három napos tanulmányúttal zárult, meglátogattuk Nagyszeben műemlékeit és múzeumait, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemet, stb.

7.8.
Az Egyesületünk két tagja az E.C.C.O. háromnapos rendes közgyűlésén vett részt, melynek Barcelona adott otthont, itt fontos megállapításokat és határozatokat hoztunk a szakmagyakorlással kapcsolatban. Ugyancsak részt vettünk az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás program” – Leonardo da Vinci Mobilitási alprogramjának keretében egyhetes ausztriai tanulmányúton, tapasztalatairól honlapunkon (www.restaurátorkamara.hu) számolt be kollégánk. Egy tagot delegáltunk a „Hamisítás munkacsoportba” a művészeti alkotásokkal kapcsolatos kutatások, vizsgálatok lehetőségeinek feltárása témát segítő munkában. Fogadtuk a horvátországi restaurátorkollégákat (IIC Croatian Group) három napos tapasztalatcsere keretében, melynek során együttműködési szándéknyilatkozatot kötöttünk.

7.9.
Tapasztalt restaurátor kollegák minden esztendőben részt vesznek az egyetemi oktatásban a diplomavédések alkalmával szakértőként, illetve konzulensként. Ez évben is több alkalommal restaurátor és művészettörténész egyetemi hallgatóknak térítésmentesen gyakorlattal egybekötött előadásokat tartottunk – különösen műtárgy meghatározás és vizsgálat, megelőző konzerválás és gyakorlati konzerváló kezelések, muzeológia, műtárgyvédelem, műemlékvédelem témakörökben. Ugyancsak részt vállaltunk felnőttoktatás keretében – műtárgybecsüsök, múzeumi raktárkezelők gyakorlati és elméleti oktatásában, szintén önkéntes munkában térítésmentesen.

7.10.
Állami díjban részesült kollegáink 2011-ben:
Szentgyörgyi Edit – Munkácsy Mihály díj
Mester Éva – Ferenczy Noémi díj
Brutyó Mária – Forster Gyula díj

8.
Közhasznú beszámoló és eredménylevezetés
2011. 01. 01-től 2011. 12. 31-ig
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Végleges pénzbevételek 2201/1637
Tagdíjak 1276/913
Egyéb bevétel 7/4
Támogatás 753/550
Pénzügyi műveletek bevételei 165/170
B) Végleges pénzkiadás 1671/2146
Anyag és árubeszerzés 11/94
Személyi jellegű ráfordítás 0/0
Egyéb működési költség 868/1969
Beruházási kiadások 0/30
Egyéb kiadások 792/53
C) Pénzügyi eredmény tárgyévi változásai 530/-509
Vállalkozói tevékenység költsége 0/0
D) Tárgyévi eredmény 530/-509
Pénzmozgással nem járó költség helyesbítések 99/25
E) Tárgyévi eredmény 431/-534
Adófizetési kötelezettség 0/0
F) Adózott eredmény 431/-534
G) Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 431/-534

9.
Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2011. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Befektetett eszközök 4541/4675
Tárgyi eszközök 25/0
Befektetett pénzügyi eszközök 4516/4675
B) Forgóeszközök 1570/902
Pénzeszközök 1570/902
Eszközök összesen 6111/5577
C) Saját tőke 6111/5577
Eredménytartalék 5680/6111
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 431/-534
D) Kötelezettségek 0/0
Források összesen 6111/5577

Budapest, 2012. május 17.


dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

Szakmai tapasztalatcsere Horvátországban

2012-04-15
Az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás program” – Leonardo da Vinci Mobilitási alprogramjának keretében Egyesületünk részvételével 2012. március 26. és április 1. között horvátországi tanulmányút zajlott.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen szervezett, öt szomszédos országot érintő sorozat horvátországi állomásán az ottani Műemlékvédelmi- és Restaurálási Központ (Hrvatski restauratorski zavod - Hrz, www. h-r-z.hr) vendégeiként több városban (többek között Eszéken, Vukováron, Ludbregben, Zágrábban, Újlakon, Csáktornyán) nyertünk betekintést a helyi műemlékvédelem mindennapi gyakorlatába, megvalósult- és készülőfélben lévő munkáiba, szervezeti működésébe, történetébe – mindenhol színvonalas, angol nyelvű szakmai vezetéssel.

A Hrz állami intézményében – ami az egykori magyar ÁMRK-hoz hasonlítható – mintegy 320-an dolgoznak. A délszláv háború utáni újrakezdés biztosította erőteljes felfutás, a kormányzati megrendelések máig tartó lendületet adnak az 1997-ben alapított cégnek. A nagy újjáépítési hullám felfokozottságából adódik, hogy a műemlékek helyreállításánál sokszor keveredik egymással az egyszerű „felújítás” (jellemző példaként említhetőek a polikróm faszobrok, oltárépítmények) és a szigorú restaurálás-konzerválás szemlélete (mintaértékűek voltak a látott falképes munkák). A Hrz állami cégként is persze versenyezni kényszerül a szabadúszó restaurátorokkal, magáncégekkel, de infrastrukturális és szakmai háttere (hatalmas, gazdagon felszerelt műtermek, műhelyek az ország több városában) talán még mindig előnyt jelent. Horvátországban három egyetemen is szerezhető felsőfokú restaurátor-képesítés, így a nagyobb számban pályára kerülők között arányosan nagyobb a piaci verseny is.

A restaurátorok szakmai érdekképviseletét a Horvátországi Restaurátorok Egyesülete végzi (megtalálható a Facebookon), amely az itthoni fogalmaink szerint nem kamarai szintű szervezet, így a szakmagyakorlásnak nem feltétele az egyesületi tagság, a belépés nem kötelező. A műemléki védettséget élvező műtárgyak restaurálását a horvát Kulturális Minisztérium (Ministarstvo kulture Republike Hrvatske) szabályozza és közvetlenül felügyeli. Az engedélyezés kizárólag a szakminisztérium hatáskörébe tartozik. Műemlékek esetében a restaurálási engedély megszerzésének feltételei a következőek: szakirányú végzettség(ek) igazolása (oklevél); a munka elvégzéséhez alkalmas, az egyes munkafolyamatokhoz feltételként meghatározott technikai felszereltség; és egy öttagú szakértői csoport közreműködése. A minisztériumi engedély öt évig érvényes, s hosszabbítható. A műemléki restaurálásra jogosult magán- és jogi személyek jegyzékét a Kulturális Minisztérium kezeli, frissíti. A szakmai jegyzék nyilvános, a minisztérium honlapján olvasható. Az elégtelen színvonalon dolgozó, a műtárgyakat, műemlékeket károsító, a horvát- és nemzetközi műemléki szakmai irányelveket figyelmen kívül hagyó szakembereket és cégeket törlik az említett jegyzékből, amely egyúttal jogosultságuk elvesztését jelenti. Ennek megállapítására – hasonlóan az egyes restaurálási beavatkozások felügyeletéhez (a „zsűrizéshez”) – a minisztérium szakértői hivatottak (mint szakmai felügyelőbizottság).

A hétnapos út gazdag programja valóban a szakmai tapasztalatgyűjtést szolgálta. Az ismeretszerzés e kötetlenebb formáját mindenkinek csak ajánlani tudom.

Gyarmati András
festőrestaurátor

Gondolatok, észrevételek

2011-11-28
Egyesületünk észrevétele a kulturális örökségvédelmi stratégia 2011. októberében megküldött munkaanyagáról
A kulturális örökség védelméért tevékenykedő restaurátorok szakmai érdekképviselete nevében csak üdvözölni tudjuk a KÖH azon törekvését, hogy új stratégiával és egy egészséges jövőkép kialakításával igyekszik megújítani és integrált formában szolgálni az örökségvédelmet. A munkaanyagot nem kis nehézség árán többször áttanulmányoztuk és az alábbiakban próbáljuk összefoglalni nem udvariasan, inkább szigorúan észrevételeinket.

Gondolatok az örökségvédelemről

Messzemenően egyetértünk a KÖH azon észrevételeivel, hogy 2002-óta egy túl szabályozott ügyrend és egy egészségtelen visszarendeződés következtében
a műemlékvédelem hatékonysága nagyon meggyengült.
Az ezredfordulón történt kultúrpolitikai átalakulás Egyesületünk céljainak megvalósulását támogatta. Céljainkat nagymértékben elősegítette az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (továbbiakban NKÖM) örökségvédelmi politikája, melynek eredményeként 2001. június 19-én az Országgyűlés elfogadta a Kulturális örökség védelméről szóló törvényt, mely immár egységesen rendelkezik a kulturális örökség minden eleméről, a régészetről, a műemlékvédelemről és
a műtárgyvédelemről.
Sajnos meg kell állapítanunk, hogy az elindult szabályozások és racionális törekvések sorra elakadtak és a visszarendeződés felgyorsult. Megszűnt az NKÖM Műemléki Főosztálya, fontos rendelettervezetek azóta fiókba hevernek (pl. szakmagyakorlási rendelet), és velük együtt egy sor életbeléptetett rendelet is hatályát vesztette (pl. a kulturális szakértőket érintő 18/2000. (XII.18.) NKÖM rendelet. Egyre nagyobb szakadék keletkezett a műtárgy és műemlékvédelem érdekében személyesen közreműködő restaurátor szakemberek és a Hivatal között. A Hivatal és a tulajdonosok kapcsolata sem felhőtlen, őket egyszerűen ügyfélként tekintik, akik egyre kevesebb információhoz jutnak javaik értékmegőrzésével, restaurálásával, védelmével, sebezhetőségével kapcsolatban, így ma már nem beszélhetünk ügyfélbarát hivatalról. A vélt, vagy valós ellentét úgy módszertani, mint elméleti és gazdasági tekintetben kézzel fogható, annak ellenére, hogy a javak konzerválása, hiteles megőrzése, használata, megismertetése és társadalomhoz való közvetítése közös cél és közös feladat, közös felelősség kellene hogy legyen. Ezt nevezhetnénk tulajdonképpen műemlékvédelemnek, vagy műtárgyvédelemnek.
Az elbizonytalanodott helyzet dacára is tovább küzdünk egy hatékony, ésszerű, szakmai szabályokat előtérbe helyező integrált műtárgyvédelem érdekében, nem a Hivatal vagy bármely intézmény védelmében, hanem ismétlem, a kulturális örökség érdekében.

A kulturális javak fogalma és a konzerválás/restaurálás

A kulturális javak, melyeknek a társadalom különös művészi, történeti, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít – alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit meg kell őrizni, és át kell örökíteni a következő generációnak. E tárgyak törvényes úton való védelmét a vonatkozó múzeumi, levéltári, illetve műemléki rendeletek szabályozzák, a védett javakon történő beavatkozás engedélyköteles. A nem védett javak esetében semmiféle korlátozás nincs.
A konzerválás/restaurálás szempontjából tehát nemcsak az a mértékadó, hogy a KSH a tárgyakat milyen besorolás szerint tartja nyílván, hanem a vonatkozó törvény általi deklarált védelem, amely a tulajdonost bizonyos értelemben korlátozza, más szempontból védi, ezért is fontos hangsúlyoznunk egy valóban ügyfélbarát hivatal szükségességét, amely jól átgondolt műemléki stratégiával belátható rövid időn belül megvalósítható. Ehhez csak szemléletváltás szükséges (felelősség, információ, közteher megosztása, felesleges adminisztráció kerülése és valóban tenniakarás, nem utolsó sorban a közreműködő szakemberek tudásának kölcsönös megbecsülése és elismerése). A múzeumi és védett kulturális javak örökségvédelmi – hatósági eljárásainál, a restaurátori munkára való felkérésnél és az engedélyezési eljárás lebonyolításánál komoly zavart okoz a valódi szakértői munka igénybevételének és a jogharmonizációnak hiánya. A gondot csak fokozza a közbeszerzési törvény műtárgyvédelem érdekeit és a tulajdonosi érdekeket egyaránt mellőző ügyrendje. Az említett két törvény, az örökségvédelmi és a közbeszerzési általában ellentmondásba keveredik, az ajánlatkérő kiszolgáltatott, míg az ajánlattevő vállalkozó bizonyítottan ellenérdekelt és a védett kulturális javakat a fejlődés gátjának kiáltja ki, ezt a törvényalkotók egyre több hányada el is hiszi. A hatóság tehetetlen, vagy a kisebb ellenállás felé gyakorolja a szigorát. Egyre gyakrabban egy jogász vagy könyvelő dönti el a kulturális javak fogalmát, azok restaurálásának besorolását, annak ellenére, hogy erről a vonatkozó örökségvédelmi törvény és a KSH egyértelműen rendelkezik: „valamennyi, HS-ben (Harmonised System) meghatározott életkorú, régiségnek minősülő művészeti alkotás műértékének helyreállítása, pl. festmények restaurálása. Ide tartozik valamennyi, szerzői jogvédelemben, copyrightban részesülő egyéni és más alkotótevékenység, előadás stb.”
A besorolást figyelembe véve a Kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. Törvény, és a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény egységes végrehajtási rendeletek alapján kéne kezelje a kulturális javak restaurálásának fogalmát és gyakorlatát, messzemenően érvényesítve a tulajdonosi jogokat.

• Ezekből a törvényekből és rendeletekből egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak megőrzése, eredeti anyagainak konzerválása és művészi értékének helyreállítása restaurátori módszerekkel, dokumentációs kötelezettséggel végezhető,
• szükségessé válik a védett kulturális javak fogalmának KSH-n belüli egyértelmű meghatározása, egységes statisztikai besorolása, függetlenül a javak őrzési helyére, műfajára, anyagára, értékére, mert az ajánlattételi dokumentációból, megbízási szerződésből is egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak törvény által előírt konzerválása, műértékük helyreállítása és átörökítése felelősség teljes közfeladat,
• a tevékenységhez szakmagyakorlási jogosultság igazolása szükséges szakágak szerint.


Mit fogalmaz meg az örökségvédelmi stratégia?

Többször átolvastuk a kulturális örökségvédelmi stratégia munkatervet, aztán még egyszer és még egyszer és még akkor sem értettük, hogy miért az állam a hibás, hogy ilyen mélyre jutott az egykor irigyelt, példaértékű magyar műemlékvédelem. Miért az államot kell szapulni azért mert az általa létrehozott KÖH nem tud ötről hatra jutni? Hát nem Ő képviseli az államot? Úgy tudjuk, úgy tanultuk, hogy a Hivatal feladata a nyilvántartás, a védetté nyilvánítás, információkkal, tudományos ismeretekkel ellátni a tulajdonosokat, koordinálni a gyakorlati műemlékvédelmet, népszerűsíteni és hasznossá tenni a kulturális örökséget stb. Ami a műemlékek helyreállításának támogatását illeti, az egy jól működő, kölcsönös megbecsülésen alapuló csoportos feladat kell hogy legyen, ahol az állam, a civil szervezetek, a feladatot végrehajtó szakemberek, a tulajdonosok és a Hivatal köztisztviselői – mindenki a maga szakterületén és lehetősége arányában részese kell legyen a teljesítésnek. Példát lehet venni az NKA működéséről, ahol valóban a kultúra, a kulturális örökség összes eleme szerény, de annál fontosabb, átlátható, szakmailag korrekt módon és valóban ellenőrzött támogatással járul hozzá az integrált kulturális örökségvédelemhez (a Hivatal nemtetszését fejezi ki, hogy ö nem az osztogatásban, az ellenőrzésben, hanem az engedélyező eljárásokban kell kifejtse munkáját).
A mindennapi gyakorlatban arról győződtünk meg és ezt a munkaanyagból is kiolvastuk, hogy a Hivatal nem paradigmaváltásról, hanem hatalom átmentésről beszél, felelősséget és munkamegosztást lepasszolva minden, a szűkebb és tágabb szakterületet érintő döntéshozást maga akar meghozni, legyen az engedélyezési eljárás, védetté nyilvánítás, oktatás középszinttől az egyetemi oktatásig … na ez már sok!
Azt is kiolvastuk, hogy a magyar társadalmat, a műemlékek tulajdonosait a jövőben sem szándékoznak partnerként kezelni, ők csak „az ügyfelek”. Az operatív munkát végző tervezők, kutatók, restaurátorok, örökségvédelemmel kapcsolatos munkáinak fontosságát meg sem említi a stratégia.

Hogy van ez a fejlett demokráciában?

„Az objektumok, amelyeknek a társadalom különös művészi, történeti, dokumentatív, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít - ezeket általánosan „kulturális tulajdonnak” nevezzük - alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit át kell adnunk a következő generációnak. Mivel a kulturális örökséget a társadalom a konzervátorokra/restaurátorokra bízza, ők egyaránt felelősséggel tartoznak nem csak a kulturális vagyon, annak tulajdonosa vagy őrzője, hanem a szerző vagy alkotó, a nyilvánosság és az utókor felé is. Ezek a feltételek szolgálják az összes kulturális vagyon megőrzését, tekintet nélkül annak tulajdonosára, korára, teljességének állapotára, vagy értékére.” (E.C.C.O. szakmai irányelvek, brüsszeli közgyűlés 1993. június 11.)

Ami a hazai gyakorlatot illeti, a stratégiából nem olvastuk ki, hogy a hatályos örökségvédelmi törvény mellékleteiben szereplő végrehajtási utasítások mikor készülnek el? Egyelőre nem is csodálkozunk, hogy a magyar műemlékvédelem ilyen mélyre süllyedt, hiszen a szakterületek szempontjából a legfontosabb, a szakmagyakorlási rendelet sem 1997-ben, sem 2001-ben, sem 2005-ben nem jelent meg, illetve nem tették közzé! Ilyen esetben akkor hogyan lehet a törvényt betartani, betartatni?

Ami pedig a szakemberképzést illeti, ha jól tudjuk, az Egyetemek bölcsész karjain képezik a művészettörténészeket, műszaki egyetemen az építészeket és építőművészeket, az ELTE tanszékein a természettudományi szakembereket. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kimondottan műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére oktatják a restaurátorművészeket szakágak szerint. A műemlék- és műtárgyvédelemben érdekelt egyes szakterületek szervezeteinek nyilvántartása szerint az itt kiképzett és diplomát szerzett szakemberek bőségesen el tudják látni az ország javainak fenntartását, csak mozgósítani és megbízni kell őket. A szakosodás, a továbbtanulás, a tudományos fokozatszerzés is biztosított. Azt tudjuk ajánlani, hogy a KÖH a jövőben konferenciákon terjessze a szakmai ismereteket és elvárásokat, és a szakemberek mindennapi tapasztalatait vegye át és használja azokat.

Elnézést kell kérjek, hogy szigorúan fogalmaztam, de úgy érzem az érthetőség kedvéért ez kötelességem volt. Nem törekszem, és nem törekedhettem teljességre, ezek a problémák és gondok Egyesületünk 20 éves küzdelme okán törtek fel a felszínre éppen most.

Mellékelten ezennel átnyújtom a 20 éves Egyesületünk munkáinak kivonatát, az eseménynaptárt. Különös figyelmükbe ajánlom az Európai Konzervátor/Restaurátor Szervezetek Szövetsége által készített ajánlást, melyet szintén csatoltam.
Lám, Európában ugyanúgy meg kell küzdjenek a kulturális örökség megóvásáért, mint nálunk, a problémák ugyanazok, de ők valahogy rövidebben, tömörebben és szigorúan a tárgynál maradva fogalmaznak és komolyan veszik embertársaikat.
Úgy gondolom példát vehetünk róluk, miközben értékes eredményeinket (mert azok is vannak bőven) kötelességünk megőrizni és azt másoknak is átadni.

Budapest, 2011. november 24.

dr. Szentkirályi Miklós

Szakmai tapasztalatcsere

2011-11-25
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által elnyert Egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci mobilitási alprogram 2011. évi pályázata keretében október 17-23. között szakmai tapasztalatcsere céljából szabadúszó restaurátorként látogatást tehettem hat kollegával együtt az osztrák Bundesdenkmalamt bécsi és mauerbachi (ami egykor karthausi kolostor volt) műhelyeiben, illetve vezetésükkel megtekintettem néhány éppen folyamatban lévő projektjüket.
A Bundesdenkmalamt kollégái minden helyszínen szívélyesen fogadtak bennünket, nagy gyakorlattal és igen felkészülten vezettek körül minket, feltett kérdéseinkre őszintén válaszoltak.

A Bundesdenkmalamt évtizedek óta töretlenül működő, jelentős társadalmi presztízzsel bíró, technikailag jól felszerelt és anyagi lehetőségekkel is rendelkező országos intézmény, regionális kirendeltségekkel. Mindez lehetővé teszi számára, hogy szakértelmével és tekintélyével, valamint anyagilag is támogasson egy-egy műemlékvédelmi beruházást. Támogató hozzájárulása az anyagiakon túl jelentheti az előzetes kutatás és a szükséges vizsgálatok ingyenes elvégzését, valamint restaurátor-konzervátor szakemberek vagy kézműves mesterek ajánlását egy adott feladatra.

Szakmai irányelveik között első helyen áll, hogy a beavatkozás
a szükséges minimális legyen. Azt azonban mindig az érintett felekkel együtt, szempontjaik figyelembevételével határozzák meg, hogy ez mit jelent egy adott, konkrét esetben. Mindenki,
aki vezetett bennünket, hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartják az egymás megbecsülésén alapuló jó kapcsolatot
a hivatal és a tulajdonos, illetve restaurátor-konzervátor szakemberek és kézműves mesterek között. Meglepett, mennyire hajlékonyan állnak hozzá a szakmai kérdésekhez, éppen a közös döntés érdekében, mert ez azt igazolja, hogy több jó megoldás is létezhet egy adott problémára. Ezt a rugalmas szemléletet megnyugtatónak, és a magam számára is követendőnek tartom. A legfontosabb tehát, hogy minden helyzetet egyediként kezelve törekszenek egy optimális kompromisszumra azért, hogy minden fél magáénak érezhesse a közösen hozott döntést. Meggyőződésük szerint ez szolgálja legjobban a műemlékek, illetve műtárgyak ügyét nem csak az adott, konkrét esetben, hanem általános síkon, hosszútávon is. Mély benyomást tett rám ez a hozzáállás, és utunk legfontosabb tanulságának tartom, mert ez a szemlélet nem pénz kérdése, és mindig fejleszthető.

Mivel a Bundesdenkmalamt összetett feladatát és lehetőségeit magában foglaló egyetlen intézmény Magyarországon nincs, ezért nálunk eleve több intézmény és magánember összefogására van szükség a műemlékvédelmi problémák megoldására. Nálunk tehát különösen fontos az egymás véleményének tiszteletben tartása mellett hozott közös döntésre való törekvés.

Szabadúszó restaurátorként nagyon tanulságosnak és hasznosnak éreztem a tanulmányutunkat, ezért az oktatás
és a későbbi életpálya során is szerencsés lenne gyakrabban kijutni külföldre, hogy tapasztalatainkat a hazai gyakorlatban is alkalmazhassuk.

Hoós Mariann, szabadúszó restaurátor

Alapítvány Szakál Ernő restaurátor hagyatékának megőrzésére

2011-07-19
A 2002-ben elhunyt soproni Szakál Ernő Munkácsy-díjas és Műemlékvédelmi Európa-díjas szobrász, restaurátor hagyatékának megőrzésére alapítványt hoztak létre.
Alapítványt hoztak létre a 2002-ben elhunyt Szakál Ernő Munkácsy-díjas és Műemlékvédelmi Európa-díjas szobrász, restaurátor hagyatékának megőrzésére, s a műemléki kőrestaurálás támogatására.

A hagyatékot a tervek szerint kiállításon mutatják be, gazdag anyaga hozzájárulhat a pályakezdő restaurátorok ismereteinek gyarapításához - mondta Dávid Ferenc művészettörténész, a Szakál Ernő Múzeum Alapítvány elnöke hétfőn az MTI-nek.

Szakál Ernő a középkori kőszerkezetek európai hírű ismerője, tudós restaurátora volt, aki a kőfaragó mesterség rég elfeledett szerkesztési módszereit élesztette újjá. Ennek révén ezernyi apró töredékből tudott megtervezni monumentális alkotásokat, köztük a visegrádi palota két Anjou kori és egy Mátyás kori kútját. Az ő nevéhez fűződik a budai Zsigmond kori szoborlelet restaurálása is - hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Szakál Ernő 1913-ban Sopronban született, szülővárosában sajátította el a kőfaragó mesterséget. Onnan került az Iparművészeti Iskolába, - a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elődjébe - majd a Képzőművészeti Főiskolára. Első fontos szobrászmunkáját, egy Liszt Ferenc-emléktáblát szülővárosa számára készítette. A második világháború után Rosenstingl Antallal állította helyre Sopronban az Orsolyiták templomát, a Szent György-templomot, majd a soproni Káptalan terem és a sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom rekonstrukciójában vett részt.

Szülővárosán kívül - amely díszpolgári címmel tüntette ki - Szombathelytől Sárospatakig, Győrtől Szegedig műemléki kőszerkezetek és kőszobrok tucatjait állította helyre kőfaragómester társaival közösen.

Dávid Ferenc elmondta, hogy az alapítvány elkezdte az írásos dokumentumokból, rajzokból, fényképekből álló hagyaték számbavételét, feldolgozását. Az értékes anyagot Szakál Ernő születésének századik évfordulóján, 2013-ban szeretnék az érdeklők elé tárni.

A művészettörténész rámutatott: Szakál Ernő szellemi hagyatéka útmutatóul szolgálhat a restaurátor hallgatók számára a középkori kőfaragók szerkesztési módszereinek megismeréséhez. Ez ügyben a Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszékével működik együtt az alapítvány - jegyezte meg az elnök.

NYUGATMAGYAR.HU - MTI - 2011.07.18. 18:48

Tájékoztató a Leonardo mobilitási programról

2011-06-10
Kedves Kollégák! Kedves Partnereink!
Az Egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci mobilitási alprogram 2011. évi keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) benyújtott „Szakmai tapasztalatcsere a restaurálási gyakorlat terén és restaurálási szakmai irányelvek megfogalmazása a magyarországi gyakorlat számára, valamint a megszerzett tapasztalatok szakoktatásban való felhasználásának előkészítése” című pályázata a támogatásra méltó projektek közé választotta a Tempus Közalapítvány.

A projekt célja a restaurátori tevékenység folyamatának, valamint annak hatósági oldalról való engedélyezésének és felügyeletének megismerése Ausztria, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovénia műemléki hivatalaiban, illetve restaurátor műhelyeiben, szem előtt tartva a közös történeti- és kulturális örökség azonos szempontok szerinti kezelésének, valamint a megfogalmazandó restaurálási irányelvekbe történő beépíthetőségének lehetőségét, továbbá a megszerzett szakmai tapasztalatoknak a szakoktatásban való alkalmazásának előkészítését.

Elérendő eredmények:
- újabb ismeretek szerzése,
- szakmai kompetenciák, jártasságok továbbfejlesztése;
- a restaurálási irányelvek megfogalmazása a hazai gyakorlat számára;
- a magyar restaurátorképzés gazdagítása.

A helyszíni és a dokumentálási munka irányelveinek kidolgozásához a legszélesebb hazai szakmai konszenzus szükséges, ezért a projektbe bevont és abban részt vevő intézmények a magyarországi restaurátor szakma és magának a restaurálási munkafolyamatnak közel teljes spektrumát ölelik fel:
- KÖH (hatósági/szakértői szerep)
- Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke (felsőfokú restaurátorképzés)
- Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja (örökség- és műemlékvédelmi kutatás és restaurálás)
- Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (az állami tulajdonban lévő kiemelkedő értékű műemlékek állagmegóvására, helyreállítására és értékelvű hasznosítására létrehozott vagyonkezelő szervezet, egyben megrendelő)
- Magyar Restaurátorok Egyesülete (a restaurátorok szakmai érdekeinek képviselője).

A magyar szakemberek (szakmai tanulmányutanként 6 fő, mindösszesen 30 fő) 2 éves időtartamon belül egyhetes periódusokra látogatnak el az egyes fogadó országokba, ahol a helyszínen ismerik meg
- a szakigazgatási processzust,
- a munka engedélyezése/megkezdése előtt és után benyújtandó dokumentációs anyag tartalmát, technikai minőségét és a
- helyszíni vagy műtermi munka folyamatának szakmai alapelveit és annak lehetséges ellenőrzését.

A projekt időtartama: 2011. június 1. – 2013. május 31.

A projektben részt vevők a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok és az útijelentések alapján dolgozzák ki a restaurálási szakmai irányelveket és a szakoktatásban hasznosítandó további releváns elemeket.

A küldő intézmény által kiválasztott német vagy angol nyelven kommunikáló résztvevők számára a KÖH szervezi meg a szakmai tanulmányút technikai részleteit, a fogadó intézmények által biztosított lehetőségek és a magyar résztvevők által megfogalmazott igények lehető legjobb összehangolásával.

A KÖH tartja kapcsolatot a külföldi és a magyar partner intézményekkel, a résztvevőkkel, gondoskodik a szükséges dokumentumok elkészítéséről. A restaurátorok számára az első külföldi partnerintézményben tervezett látogatás előtt (2012 ősze) tájékoztató megbeszélést tart. A program két éve alatt a partnerintézmények számára sajtóanyagokat biztosít és tájékoztatja a szakmai fórumokat a program állásáról.

Koordinátorok:
Horváth Edina
+36 1 225-49-25, edina.horvath@koh.hu
Papp Tímea
+36 1 225-49-24, timea.papp@koh.hu

forrás: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapja
www.koh.hu

2010. évi Közhasznúsági jelentés

2011-04-06
Készült az 1997. évi CLVI törvény alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulónapja 2010. december 31.
Készítésének időpontja 2011. május 24.
Készítette az Egyesület elnöke: Dr. Szentkirályi Miklós

1.
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2010. évben működéséről
és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 6 111 ezer Ft,
a saját tőke 6 111 ezer Ft,
ebből tárgyi eszköz 25 ezer Ft,
pénzeszköz 1 570 ezer Ft,
befektetett pénzügyi eszköz 4 516 ezer Ft.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása

Tárgyévben Egyesületünk semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatásban nem részesült.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás
Előző évhez képest Egyesületünk mérleg szerinti eredménye +431 ezer Ft. összeggel csökkent. Tekintettel a pályázati lehetőségek csökkenésére, az Egyesület mindig törekszik arra, hogy az adott bevételeket ésszerűen használja fel közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk a működés biztonságának megőrzése volt. Ezen felül a várható „Restaurátorkamara 2011” évi kiadvány szerkesztésére és egyéb, fontos bel- és külkapcsolatok ápolásának költségeire külön tartalékot képeztünk.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása

Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormanyzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke
Tárgyévben Egyesületünk összesen 753 ezer Ft támogatást kapott különböző címen.
Ebből 500 ezer Ft-ot az NKA-tól szakmai program támogatására, I. Bolgár-Magyar Restaurátor Konferencia előkészítésére, útiköltségre és szállásköltségre.

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló
 

7.1.
Közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk
a működés biztonságának megőrzése volt.
Folyamatosan fejlesztettük honlapunkat, naprakészen rendszereztük tagnyilvántartásunkat, évente figyelemmel kísértük a restaurátor oktatás helyzetét, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelem helyzetét, szorgalmaztuk a szakmagyakorlási rendelet megalkotását és közzétételét, képviseltük a szakmai érdekvédelmet lehetőségeink határain belűl. Forster Gyuláról elnevezett díj, Munkácsy Mihály díj és Ferenczy Noémi díj kuratóriumában 1-1 tagot, az NKA Szakmai kollégiumában
2 tagot delegáltunk.

7.2.
Az Egyesület egyik legfontosabb közhasznú tevékenysége
az állandó szakértői szolgálat.

A tagság aktív közreműködése révén igen részletes rálátásunk van a hazai műtárgy és műemlékvédelem egészére, illetve konkrétan pontos ismereteink a restaurátorok tevékenységéről, ezért is tudtuk segíteni a pályakezdő fiatalok munkába juttatását. A Kulturális Örökségvédelmi témában ismeretterjesztő programokat indítottunk, aktív részt vállalva, és így az írott és elektronikus sajtón keresztül is népszerűsítve
szakmánkat bel- és külföldön egyaránt.

7.3.
European Confederation of Conservator/ Restorer Organizations
(Európai Konzervátor/ Restaurátor Szervezetek Szövetsége, 70, Coudenberg, 1000 Brüssels, Belgium, E-mail: info@ecco-eu.org)
2009. március 30-31-én Szófiában tartott közgyűlés egyhangúlag megszavazta és rendes tagjává választotta Egyesületünket, ezzel megnyílt az út Magyarország számára is, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az európai helyzetképről az ECCO szakmai irányelveiről, szorgalmazva az oktatás és szakmai rang hivatalos elismerését az Európai Unió tagországaiban.

7.4.
Műhelytitkok sorozatban a MAOE közreműködésével
Mai iparművészet című kiállítás (Budapest, Olof Palme sétány 1.) restaurátor standján posztereket és néhány restaurált művet állítottunk ki, többek között egy 1960-as gyártású restaurált és működőképes motorbiciklit. Célunk volt ezzel bemutatni, hogy
a kortárs alkotások (ipari formatervezés) műértékének helyreállítását is hitelesen, a restaurátor eszközeivel lehet és
kell helyreállítani. Ugyancsak e sorozat keretében „A múzeumok éjszakája” ürügyén nagyszabású restaurátor kiállítást rendeztünk a móri kastély termeiben, mely kiállítást sikerére való tekintettel három hónapig meghosszabították.

7.5.
Műemlékek Restaurálása Magyarországon címmel
az I. Bolgár-Magyar Restaurátor Konferencián
az E.C.C.O.-val közös szervezésben poszter bemutatót tartottunk Szófiában.
A konferencia sikerrel járt rövid és hosszú távú együttműködési megállapodást kötöttünk bolgár testvérszervezetekkel.

7.6.
Konferencia–Kiállítás–Közgyűlés
A 2010. évi, háromnapos nemzetközi konferenciánkon, hazai és külföldi restaurátorok közel 30 előadást tartottak a Nemzeti Múzeum dísztermében. A konferencia harmadik napján tartottuk meg az éves közgyűlésünket .

7.7.
2010. októberében az Erdélyi Magyar Restaurátorok XI. Továbbképző Konferenciája
társrendezői voltunk ahol poszter bemutatót is tartottunk a restaurálások mesterfogásairól (Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhely).

7.8.
2009. október 28-31 között Nagyszebenben
a Szeben Megyei Műemlékfelügyelőség és a Lucian Blaga Egyetem rendezvényén
3 előadást tartottunk restaurátor elméleti és gyakorlati kérdésekről – kőszobrász, grafika és könyvkötészet, valamint középkori szárnyasoltárok témakörben (Conferinta internationale – Patrimoniu cultural german dint Transilvania).

7.9.
Tapasztalt restaurátor kollegák minden esztendőben részt vesznek az egyetemi oktatásban
a diplomavédések
alkalmával szakértőként, illetve konzulensként. Évente legalább
2-2 alkalommal restaurátor és művészettörténész egyetemi hallgatóknak térítésmentesen gyakorlattal egybekötött előadásokat tartunk – különösen műtárgy meghatározás és vizsgálat, megelőző konzerválás és gyakorlati konzerváló kezelések, múzeológia, műtárgyvédelem, műemlékvédelem témakörökben.

7.10.
Állami díjban részesült kollegáink:
Radovics Krisztina – Munkácsy Mihály díj
Nemes Takách László – Ferenczy Noémi díj
Módy Péter – Forster Gyula díj

8.
Közhasznú beszámoló és eredménylevezetés
2010. 01. 01-től 2010. 12. 31-ig
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Végleges pénzbevételek
1838/2201
Tagdíjak 751/1276
Egyéb bevétel 108/7
Támogatás 767/753
Pénzügyi műveletek bevételei 212/165
B) Végleges pénzkiadás 1686/1671
Anyag és árubeszerzés 43/11
Személyi jellegű ráfordítás 0/0
Egyéb működési költség 1643/868
Beruházási kiadások 198/0
Egyéb kiadások 0/792
C) Pénzügyi eredmény tárgyévi változásai -46/530
Vállalkozói tevékenység költsége 0/0
D) Tárgyévi eredmény -46/530
Pénzmozgással nem járó költség helyesbítések -130/99
E) Tárgyévi eredmény -84/431
Adófizetési kötelezettség 0/0
F) Adózott eredmény -84/431
G) Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény -84/431

9.
Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2010. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Befektetett eszközök
4476/4541
Tárgyi eszközök 124/25
Befektetett pénzügyi eszközök 4352/4516
B) Forgóeszközök 1177/1570
Pénzeszközök 1177/1570
Eszközök összesen 5653/6111
C) Saját tőke 5653/6111
Eredménytartalék 5737/5680
Egyszerűsített mérleg szerinti tartalék -84/431
D) Kötelezettségek 0/0
Források összesen 5653/6111

Budapest, 2011. május 24.


Dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

Restaurálás és szerzői jog

2010-07-14

A társadalombiztosításról szóló törvény 1997. január 1-jén hatályba lépett 54. § (7) bekezdése társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget írt elő a szerzői díjak után. Egyes alkotásokat és felhasználási módokat az a)-g) pontokban foglalt rendelkezés mentesített a járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben a felsorolásban szerepel a restaurálás is. (Az Alkotmánybíróság a 36/1997. (VI. 11.) AB határozatával az 54. § (7) bekezdését megsemmisítette a normaszöveg belső ellentmondásai miatt, és 1997. december 13-ig hagyott időt a örvényhozónak az ellentmondások kiküszöbölésére.)

A jogszabály hatálybalépése után vita támadt szakmai körökben arról, hogy a „restaurálás” élvezhet-e szerzői jogi védelmet. A vita lényegében akörül folyt, hogy a „restaurálás” lehet-e önálló, eredeti, sajátos alkotás ?

A vita eldöntéséhez abból kell kiindulni, hogy a „restaurálás” szó tevékenységet jelent. Ugyanúgy, mint az írás, a rajzolás, s festés. Szerzői jogi védelmet csak a tevékenységek eredményeképpen létrejövő önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás élvezhet.

Azt kell tehát vizsgálni, hogy a „restaurálás” tevékenysége során létrejöhet-e önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás. Ehhez pedig át kell tekinteni magát a tevékenységet, és azt, hogy mi jön létre annak eredményeként.

A közfelfogás „restaurálás”-nak tekinti azt is, ha egy festményről a rárakódott port és egyéb szennyező anyagokat eltávolítják. Ez a tevékenység szerzői jogi védelem alatt álló művet nem hoz létre.

Azokban az esetekben, amelyekben a restaurátornak a képzőművészeti alkotás eredeti formájában történő helyreállítását kell megoldania, a tevékenység sokrétűvé válik. Az alábbiakban csupán a legfontosabb részfeladatokat ismertetjük.

Állapotleírás
Az állapotleírás foglalja össze a műalkotás azonosító adatait. Rögzíti a kezelés előtti állapotot és az eredeti állapothoz képest bekövetkezett változások helyét, jellemzőit.
Tanulmányozza és rögzíti a változások okait, kiválasztja, mely adatok segítik a kezelés módszerének, mélységének tudományos megfogalmazását és a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását.

Vizsgálat, kutatás
A vizsgálat meghatározza a tárgy alkotóanyagait, károsodásait, felépítését, tulajdonságait, továbbá az alkotók által használt technikákat. Tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta fizikai állapotváltozásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség növelésének lehetőségeit, de feladata a restaurátori módszerek és anyagok feltérképezése, alkalmazása, továbbfejlesztése is.

Restaurálási terv
A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján összeállított tervezet, amely tartalmazza a restaurálásra vonatkozó döntéseket és a kezelésre kiválasztott javaslatokat. Felvázolja a beavatkozás lehetőségeit, várható eredményeit, jelzi az azzal járó kockázatokat. A restaurálási terv figyelme kiterjed a munka minden összetevőjére, a beavatkozások sürgősségére, a restaurálás időtartamára, költségeire, stb.

Konzerválás
A konzerválás célja, hogy a tárgy lényeges elemeinek megváltoztatása nélkül, anyagának, szerkezetének elváltozását – illetve a károsodási folyamatot magát – megszüntesse, illetve lelassítsa.

Feltárás
A feltárás olyan beavatkozás, amely felfedi a műtárgy eredeti jelentését – figyelembe véve az alkotóanyagok elváltozásait. Kritikus a későbbi beavatkozásokkal szemben, javaslatot tesz azok sorsára vonatkozóan.

Helyreállítás
A helyreállítás magában foglal minden olyan eljárást, amely egy sérült, megváltozott, elöregedett, esztétikai megjelenésében eltorzult, többé-kevésbé töredékes tárgyat, az általánosan elfogadott restaurátori módszertan korlátai között, egy korábbi állapotra állít helyre. Legfőbb szempont az eredeti készítésmód, az anyag és a művészi technikák abszolút tisztelete, hiteles megőrzése, és azok bemutatása olyan technikák alkalmazásával, amelyek a legkevésbé változtatják meg a tárgyat – így az alkalmazott anyagok legyenek az eredeti részek sérülése nélkül könnyen és maradéktalanul eltávolíthatók.

Rekonstrukció
Elpusztult művészeti alkotások újrakészítése, amelyet a restauráláshoz hasonlóan alapos dokumentációkra és bizonyítékokra kell alapozni, ezért nem hagyatkozhat puszta feltevésekre.

Dokumentálás
A restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Írott és illusztrált adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, amelyet hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított a beavatkozás.

Restaurált műtárgy
A kezelések végeredménye egy új minőségi kategória, a „restaurált műtárgy” fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit, a használat nyomait, és a restaurátor kézjegyét.

Önmagában ebből az ismertetésből is nyilvánvalóvá válik, hogy bármelyik részfeladat elvégzése során a restaurátor létrehozhat szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi, tudományos vagy művészi alkotást. Az irodalmi vagy tudományos mű keletkezhetősége egyértelmű, a művészi alkotás vonatkozásában pedig gondolni kell a szerzői jogi törvénynek az átdolgozásra, feldolgozásra vonatkozó rendelkezéseire. Egyébként, hogy a „restaurálás” a képzőművészet körébe tartozik, bizonyítja az is, hogy ugyanúgy a Képzőművészeti Főiskolán oktatják, mint a képzőművészet többi ágazatát. A restaurálás tehát ugyanolyan alkotói tevékenység lehet, mint a rajzolás, festés, formázás stb. Eredményeképpen pedig szerzői jogi védelem alatt álló mű jöhet létre.


Dr. Batta János
ügyvéd
(Budapest)


Megjelent:

MAGYAR JOG
Magyar Jogász Egylet folyóirata 11
Negyvenedik évfolyam
1997. november

Thesaurus Universalis

2009-03-10
2008. évi Közhasznúsági jelentés

Készült az 1997. évi CLVI törvény alapján
Közhasznúsági beszámoló fordulólapja 2008. dec. 31.
Készítésének időpontja 2009. március 8.
Készítette az Egyesület elnöke: Lengyel László

1.
Számviteli beszámoló
A Thesaurus Universalis Alapítvány 2008. Évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek ás a kapcsolódó előírásoknak megfelelően egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 522 ezer Ft, a saját tőke 505 ezer Ft.
A részletes kimutatás jelentésünk 1. Sz. melléklete,
mely áll a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredmény kimutatásból.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása
Tárgyévben alapítványunk semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatást nem kapott.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás
Az alapítvány pénzügyi tartaléka 6 391 Ft-al csökkent. Minden esztendőben törekedtünk a bevételek fölhasználására, de sajnos ebben a tárgyévben a szervezet bevételei stagnáltak,
így a működés biztonságának megőrzése volt a fontos. A vagyon felhasználását jelentésünk 3. sz. melléklete mutatja be.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása
Alapítványunk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések nem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyimönkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke

Alapítványunk a fent felsorolt szervektől a tárgyévben semmilyen támogatást nem kapott.

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege

Alapítványunk vezető tisztségviselői és munkatársai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesülnek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek. Munkatársaink munkájukat kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzik.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

7.1.
A kulturális örökség védelem területén, különös tekintettel
a Magyarországon köz és magán gyűjteményekben őrzött
az egyetemes szépművészeti ingó emlékek dokumentálása, művészettörténeti szakértői vizsgálata.

Alapítványunk olyan technikai eszközökkel és szakemberekkel rendelkezik melyek lehetővé teszik a hazai köz és magángyűjteményekben őrzött szépművészeti emlékek korszerű dokumentációs feldolgozását. Különös tekintettel a különféle fototechnikai vizsgálatok területén rendelkezünk itthon ritkaságnak számító lehetőségekkel.(ultra violette - lumineszcens, infra, röntgen és digitális mikroszkopikus fototechnikák területén). A speciális felkészültséget igénylő dokumentációs technikák alkalmazása nagyban segíti a műalkotások korszerű dokumentálását és művészettörténeti meghatározásukat. Számos hazai gyűjtemény munkáját segítettük térítésmentes műtárgyvizsgálatokkal, dokumentációjuk elkészítésével. Jelentős szakmai segítséget nyújtottunk az Egri Képtár szakkatalógusának megjelentetésében.
A tárgyévben az Egri Képtár számára 26 műtárgyfotót készítettünk, a Szépművészeti Múzeum számára 46 műtárgy vizsgálatát végeztük el térítésmentesen 585 ezer Ft értékben. Kilenc hazai magángyűjtemény számára 39 műtárgy dokumentációját készítettük el térítésmentesen 290 ezer Ft értékben.

7.2.
Kulturális örökségvédelmi Ismeretterjesztő programok művészettörténeti szakértői munkájának térítésmentes végzése
Alapítványunk szakemberei elsődleges feladatuknak tekintik
a kulturális örökségvédelem fontosságának népszerűsítését. Ingyenesen végzett szakértői munkákkal támogattuk a Spektrum Televízó 14 részes Art of Heist c. művészettörténeti ismeretterjesztő filmsorozatát. Ismeretterjesztő előadásokat tartottunk a Szépművészeti Múzeum baráti körének rendezvényein és az önkéntes program résztvevőinek a korszerű műtárgy meghatározási módszerekről.

7.3.
Az egyetemes művészettörténeti emlékek komplex művészettörténeti tudományos vizsgálati módszereinek fejlesztése és oktatása
Alapítványunk szakemberei részt vettek az EUREKA-program keretében több egyetem (a varsói, a veszprémi és a pécsi egyetem fizika tanszékeinek munkatársaival) kutatóival közösen a lézertechnológiák restaurálási módszereinek fejlesztésében és kutatásában.
Tapasztalatainkat minden esztendőben művészettörténet szakos egyetemi hallgatóknak (ELTE, Pázmány Péter Egyetem) műtárgy meghatározási demonstrációkon, előadásokon oktatjuk térítésmentesen.

7.4.
A kulturális örökségvédelem területén a korszerű műtárgyvizsgálati technológiák alkalmazásával készült dokumentációk archiválásában való közreműködés és segítségnyújtás.

Vidéki közgyűjtemények munkatársai (Egri Dobó István Vármúzeum, Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Tápiószelei Blaskovitsh Gyűjtemény), valamint hazai magángyűjtők számára a korszerű műtárgyvizsgálati módszerek alkalmazásával készült dokumentációk archiválásában nyújtottunk segítséget. Közreműködtünk a Szépművészeti Múzeum Kulturális Örökség Kutató és Dokumentációs Osztályának, valamint a Magyar Restaurátor Kamara műtárgy-archiválási munkájában. Folyamatosan segítjük az ORFK Műkincs alosztályának és a BRFK, műtárgyakkal foglalkozó munkatársainak munkáját szakértői közreműködésünkkel.

7.5.
Magyarországi köz- és magángyűjtemények, és gyűjtők szakmai támogatása, szakértői munkával.

Számos hazai köz- és magán gyűjtő, valamint műkereskedő kéri alapítványunk közreműködését műtárgyak szakértői munkájában. Az esztendő egyik legfontosabb ilyen közreműködése volt a Pécsi Janus Pannonius Múzeum számára, Pécs város megyei jogú önkormányzatának felkérésére végzett szakértői munka 300 ezer Ft értékben. E munkánk nagymértékben hozzájárult, hogy a pécsi múzeum tulajdonába került az a közel negyven darabból álló barokk művészeti anyag melyet korábban „Uralkodók, szentek és amatőrök” címmel kiállításon mutattak be alapítványunk támogatásával. A szakértői munka díját fölajánlottuk a múzeum gyűjteményének gyarapítására. Egy betöréses rablás után részletes dokumentáció díjmentes elkészítésével segítettük egy jelentős fővárosi magángyűjtemény integritásának helyreállítását.

Budapest, 2009. március 9.

Lengyel László
elnök


Záradék:
E közhasznúsági jelentést a Thesaurus Universalis Alapítvány Kuratóriuma 2008. 12.09. ülésén elfogadta.

 

KSH állásfoglalása /580-67/2008.

2008-04-25
A TEÁOR’08 és az SZJ’03-at hamarosan felváltó TESZOR’08 (Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere) az Európai Unió minden ország számára előírt, kötelezően alkalmazandó rendeletének magyar fordítása.
restauráló tevékenység
a TEÁOR’08 90.03 Alkotóművészet szakágazatába, a TESZOR’08 90.03.11 Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek tevékenysége (kivéve előadóművészeké) tételébe tartozik. A tartalmi meghatározásban az szerepel, hogy itt művészeti alkotások restauráló tevékenységéről van szó. Levelük alapján ezt kiegészítjük a „muzeális értékek és védett kulturális javak restaurálásá”-val. A hamarosan megjelenő Szakmakód 2008-ban javaslatuk szerint pontosítottuk a megnevezést, és tevékenységük a 900304 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak restaurálása tételbe tartozik.

a TEÁOR és a TESZOR megkülönbözteti
a restaurálás és az állag megőrzés, konzerválás fogalmát, és ez utóbbit a múzeumi tevékenységek közé sorolja. Ezen nem tudunk változtatni. Tehát a restaurátorok ilyen irámyú tevékenysége a továbbiakban a TEÁOR’08 91.02 Múzeumi tevékenység szakágazatba, a TESZOR’08 91.02.10 Múzeum működtetése tételbe tartozik. A Szakmakód jegyzék soron következő 2008 évi módosításába új tételként bevezetjük a 910202 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak állagmegőrzése, konzerválása tételt.

Felhívjuk figyelmüket, hogy 2008-ban még az SZJ’03-at kell alkalmazni a számlázásban.

Tevékenységük besorolása az SZJ’03 szerint:
restaurálás 92.31.22 Alkotótevékenység
konzerválás 92.52.11.1 Múzeumi szolgáltatás

Budapest, 2008. március 18.

Tagságnak hozzáférés

2007-05-31
Az Egyesület minden tagja elhelyezheti a portálon bemutatkozó anyagát és szakmai munkásságának részletes ismertetését.
Kérjük, mindenki éljen ezzel a lehetőséggel!

A személyes bemutatkozó oldalt a tagnévsorból lehet elérni. Az adatokat az interneten keresztül lehet feltölteni; akinek erre nincs módja, az Egyesület segítségét is kérheti.

A Bejelentkezéshez jelenleg a Felhasználónév és a Jelszó egyaránt a kamarai tagsági szám (mindkét ablakba ugyanezt kell beírni). Kérünk mindenkit, hogy mielőbb változtassa meg!

Szerzőtársak feltöltése

2006-08-01
Funkcióváltozás a „szerzőtársak” rovaton belül: az adott munka kapcsán megjelenített szerzőtársak 2006. július 31-től önálló link-ként működnek.

Tisztelt Kollégák!

A kamarai portál funkcióbővítésének eredményeként a program az egyesületi tagok neveit már önálló link-ként kezeli. Ez azt jelenti, hogy a tagnévsorban szereplő valamennyi kolléga neve olyan „aktiv mező”, amelyre való kattintással az ilettő restaurátor mappája közvetlenül megnyitható. (A funkció csak a feltöltött, aktív mappák esetében működik!)

Kérünk ezért mindenkit, hogy aki 2006. július 31. előtt töltött fel utoljára munkákat a honlapra, a „szerzőtársak” rovatot ismételten töltse ki – ez kell ahhoz, hogy a program itt is a kívánt funkcionalitás szerint működjön.

A 2006. július 31. után feltöltött munkák esetében a funkció szerinti működés automatikusan biztosított.

 

Üdvözlettel: admin

Új funkciókkal bővült a portál

2006-07-27
A szolgáltató-váltással együtt számos új funkcióval bővült a portál.
Ezek közül a lényegesebbek:

  • Hírek elhelyezésének lehetősége
  • Üzeneteket a tagok is hozhatnak létre
  • A portálon regisztrált tagok bemutatkozó anyagait és a szakmai munkásságukat PDF formátumú dokumentumban is letölthetik a látogatók
  • Lehetőség van a publikációk felbontására:
    • Saját publikációk
    • Publikációk a restaurátorról
    • Filmek
  • A Restaurálási munkáknál az Orgona restaurátorok kisebb méretű hangfájlokat is elhelyezhetnek
  • Sok kis lépést tettünk, hogy a portál böngészőktől függetlenül azonos módon kezelje a funkciókat, jelenítse meg a felületeket.
Reméljük a portál továbbra is hasznos támasza lesz az Egyesület tevékenységének.

A portál fejlesztői