1. Általános rendelkezések

1.1. Elnevezés: Magyar Restaurátorok Egyesülete
(a továbbiakban: Egyesület)
Angolul: Association of Hungarian Restorers

1.2. Székhely: H-1054 Budapest, Báthory u. 10.

1.3. Jelvény:

1. jelvénye

2. hivatalos pecsétje: körbélyegzőben felirat „Magyar Restaurátorok Egyesülete”

1.4. Működési terület rendeltetés, közhasznú tevékenységek

1.4.1. Az Egyesület a restaurálási-konzerválási feladatok elvégzésére képzettségüknél, gyakorlatuknál és magatartásuknál fogva alkalmas személyek, a hivatásos restaurátorok önkéntességi elvén működő szakmai érdekképviselete és önkormányzata Magyarországon.

1.4.2. Az Egyesület önálló jogi személy, mely a jelen alapszabály és annak függelékei: az Etikai Kódex (1.sz.) és a Restaurátor-szakértő, minősítési eljárás, nyilvántartás, valamint a Szakértői bírálat általános rendje (2.sz.), valamint a Muzeális és műemléki értékű orgonák megőrzésének és használatának alapelvei (3.sz.) a továbbiakban együtt: Alapszabály alapján, továbbá a vonatkozó jogszabályok (múzeumi és műemléki törvény) rendelkezései szerint a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és kulturális örökségünk történeti - művészeti értékei helyreállításának szakszerűsége felett őrködik.

1.4.3. Az Egyesület tagjai szakmagyakorlását szabályozza, jog- és szabályszerű működését felügyeli, ellenőrzi. Tagjai felett a törvény korlátai között fegyelmi jogkört gyakorol.

1.4.4. A restaurátorok szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeit képviseli, érdekeit a tulajdonosi érdekkel és a közérdekkel folyamatosan egyezteti, alkotó tevékenységük jogvédelmét megszervezi, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból.

1.4.5. Az Egyesület közhasznú tevékenységei:

tudományos tevékenység, kutatás (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 3.)

kulturális tevékenység (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 5.)

kulturális örökség megóvása (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 6.)

műemlékvédelem (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 7.)

1.5. Fogalom meghatározások

1.5.1. Restaurátorok azok a szakemberek, akik a restaurátori-konzervátori feladatok biztonságos végzéséhez nélkülözhetetlen művészi, technikai, módszertani és tudományos képzésben részesültek. Tanulmányaik befejeztével oklevelet szereztek, ez jogosítja őket arra, hogy hivatásszerű működésük során vizsgálatokat végezzenek, és indokolt beavatkozásokat hajtsanak végre műalkotásokon/ tárgyakon, melyekért különös felelősséggel tartoznak.

1.5.2. A restaurátorok felelőssége abban rejlik, hogy beavatkozásaikat eredeti műveken hajtják végre, melyek a múlt szellemi, vallási és művészeti életének kifejezői, gyakran egy történelmi kor/szituáció dokumentumai, függetlenül attól, hogy művészeti szempontból rendkívüliek-e vagy csak egyszerűen a min den napi élet tárgyai. E tárgyak dokumentumértéke a művészettörténet, régészet, néprajz és más tudományágak munkájának alapja. Ezek a tudományszakok nagymértékben függenek a tárgyak elemzésétől és interpretálásától, ezért eredetiségüknek és megjelenésüknek különös jelentősége van.

1.5.3. A restaurátorok hivatásukat gondosan körülhatárolják más foglalkozásokhoz képest, melyek tisztán tudományos, technikai vagy/és művészeti jellegűek. Ennek alapvető lényege, hogy tevékenységük során nem teremtenek új tárgyat/ alkotást, hanem meglévő, életútjuk különböző állapotaiban fennmaradt tárgyak/alkotások célirányos kezelésével új minőségű kulturális értéket teremte nek, biztosítva egyúttal továbbélésüket.

1.5.4. A restaurátorok a műtárgy/műemlékvédelemben érdekelt társtudományok szak embereinek közreműködésével valósítják meg feladataikat. Ez a közre műkö dés annak érdekében szükséges, hogy a beavatkozásokat előzze meg alapos történeti és természettudományos diagnosztikai vizsgálat, mely hozzájárul a szak szerű konzerválás és a hiteles helyreállítás megvalósításához. A restaurátor feladata, hogy ezt a közreműködést szükség szerint és kellő időben megvalósítsa, kérdéseit szakszerűen tegye fel, és helyesen értelmezze a választ is. Aki képzettség hiányában képtelen ezt a közreműködést megvalósítani, vagy érdektelenség miatt elmulasztja, arra nem lehet a felelősségteljes be avatkozást rábízni.

1.5.5. A történeti-művészeti jelentőségű tárgyak/alkotások nyilvántartásáról és védelméről erre kijelölt és felhatalmazott - állami intézmények - gondoskodnak a törvényadta lehetőségeken belül, tulajdonjogtól függetlenül. Hatáskörük a restaurátorok tevékenységére közvetlenül nem, csak szerződéses jogviszony esetében terjed ki.

1.5.6. A restaurátorok munkájuk során közvetlen kapcsolatot létesítenek az alkotások/ tárgyak anyagával, ezen ellenőrizni tudják a kezelés eredményeit is. Ezért feladatuk meghatározni azok állapotát, hogy milyen beavatkozás szükséges, és mi felesleges, mi emeli ki eredeti értékeit, és mi az, ami káros számára. Ezen információk átadása elősegíti a tulajdonos/megrendelő illetve a műtárgy/ műemlék védelemben közreműködő tudományos kutatók, hatóságok/hivatalok és szakértők döntéseit a művek megőrzésével kapcsolatban Ezek ismeretében a restaurátorok tesznek javaslatot arra, hogy milyen munka- folyamatot engednek át egyéb képzettségű szakembereknek egy hatékony munkamegosztás és a tevékenység gazdaságos - biztonságos művelése érdekében.

1.5.7. A restaurátorok hivatásukat múzeumokban, műemléki szervezetekben, vállalkozásokban, gazdasági társaságokban vagy/és önállóan, saját jogon gyakorolják.

1.5.8. A restaurátorok feladatkörébe tartoznak a múzeumi műtárgyak, védett kulturáis javak, valamint egyházi és világi rendeltetésű művek, műemléki-történeti jelentőségű berendezések, iparművészeti emlékek és tárgyak, szob rászati alkotások restaurálása, illetve az építészeti helyreállításokkal kapcsolatos épület szobrászati, épületdíszítményi és kőépítészeti emlékek konzer válása, restaurálása, továbbá az önálló műemléki - művészeti értékkel rendelkező falfestmények, mozaikok, sgraffittók, vakolatok stb., valamint régészeti leletek, néprajzi tárgyi emlékek, könyvészeti-levéltári anyagok restaurálása.

1.5.9. A restaurátori tevékenység sajátossága, hogy elmélete és gyakorlata - a kutatás-tervezés-kivitelezés - együttesen és szét nem választhatóan képezik a restaurátor feladatát a következő meghatározások szerint:

a) A restaurátori beavatkozások elméleti előkészítését és tudományos megfogalmazását a restaurátori műleírás foglalja össze, amely elősegíti a helyreállítás módszerének tudatos megválasztását, a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását, figyelembe véve a restaurálási igény és a gazdaságosság egyensúlyát - az anyagi és szellemi ráfordítás arányosságát.

b) Állagmegóvás alatt a műalkotások környezetének ellenőrzését, vagy/és szerkezetük helyreállítását biztosító kezelését értjük, lehetővé téve, hogy változatlan állapotban őrződjenek meg. A beavatkozások a tárgy szubsztanciáját nem érintik.

c) Technikai vizsgálat meghatározza a restaurálandó tárgy alkotó anyagait, felépítését, tulajdonságait, az alkotók által használt technikákat. Tanul mányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit.

d) A konzerválás tulajdonképpen technikai vizsgálatból, állagmegóvásból és magából a konzerválás-restaurálásból áll. Célja, hogy a műalkotás/tárgy anyagainak, szerkezetének elváltozását, károsodási folyamatát megszüntesse, illetve lelassítsa. A beavatkozás részben visszafordíthatatlan.

e) A feltárás olyan beavatkozási folyamat, mely napvilágra hozza a tárgy/ alkotás eredeti jelentését. Egyúttal meghatározza az alkotóanyagok elváltozásait, kritikusan értelmezi a későbbi beavatkozások értékét és javaslatot tesz annak sorsára vonatkozóan is. A beavatkozás visszafordíthatatlan.

f) Az esztétikai helyreállítás olyan beavatkozási folyamat, mely a károsodott alkotáshoz/tárgyhoz a - tudományosan meghatározott és elfogadott mód szerek valamelyikét alkalmazva - hozzátesz olyan elemeket, melyek hozzájárulnak a fenn maradt eredeti zavartalan megjelenéséhez, vagy eredeti jelentésének/értékének jobb megértését szolgálja. A beavatkozás általában vissza fordítható.

g) Restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Tartalma írott és ábrázolt adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát, és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti, és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, melyet a beavatkozás hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított.

h) A helyreállítás végeredménye új minőségi kategória, a ,,restaurált műtárgy fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit és a használat nyomait és a restaurátor kézjegyét.

1.5.10. A restaurátor munkája során szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi alkotást hoz létre.

1.5.1.1. A műalkotások tökéletesség illúzióját keltő felújítása, bizonytalan célzatú javítása, vagy utánzattal való helyettesítése nem tartozik szorosan a restaurálás fogalomkörébe, mivel nem szándéka bemutatni az eredetit, hanem annak csak reprodukálására törekszik. Feladata fizikailag rekonstruálni azt, ami már nem létezik, vagy amit már nem lehet vagy nem érdemes megmenteni. Az ilyen jellegű feladat megoldásánál a restaurátor tapasztalata és útmutatása hasznos lehet.

1.6. A működés törvényességi alapja

1.6.1. Az Egyesület a Kamarai Törvény* keretei között az Alapszabály, az Ügyrend és az Egyesület egyéb szabályzati előírásainak megfelelően működik.

1.6.2. A törvényesség felügyeletét az Ügyészség látja el.

1.7. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat (azaz pártpolitikai tevékenységben nem vesz részt, továbbá országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat), szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak támogatást nem nyújt, s a felsoroltakat a jövőre nézve is kizárja.

 

 
 
 
 

2. Tagsági szabályok

2.1. Rendes tagság

2.1.1. Az Egyesület rendes tagja az a természetes személy lehet, aki írásban kéri felvételét az Egyesület tagjai közé, elfogadja az Egyesület Alapszabályát és Szabályzatait, valamint okmányokkal igazoltan megfelel a tagfelvétel szakmai követelményeinek.

2.1.2. A felvételt kérelmező alanyi jogon válik az Egyesület tagjává, ha a Magyar Képző művészeti Egyetem Restaurátorképző Intézete vagy ennek valamely jog elődje, illetve megfelelő külföldi intézet tanszékein restaurátor oklevelet szerzett, mely „okleveles restaurátor” cím használatára és a szakma hivatásszerű gyakorlására jogosít. A külföldön szerzett oklevél honosítása szükséges, kivéve, ha a nemzetközi szerződés másképpen rendelkezik.

2.1.3. Egyes restaurátori szakterületek intézményesített szakirányú felsőfokú képzésének bevezetése előtt más felsőfokú intézetek tanszékein szerzett oklevél és igazolt 15 éves restaurátori gyakorlat szintén alanyi jogon jogosít az Egyesület tagságára.

2.1.4. Az Egyesület elnökének javaslatára, az Elnök által felkért szakértői testület véleménye ismeretében, a Választmány megszavazhatja azon egyéb szak irányú, de nem egyetemi végzettségű szakemberek felvételét az Egyesületbe, akik kérik felvételüket, s 1993. december 31-éig betöltötték a 45. életévüket, valamint ezen időpontig 10 éves restaurátori gyakorlatot is igazolnak. Az így felvett tagok az Egyesület rendes tagjává válnak.

2.2. Pártoló és tiszteletbeli tag

2.2.1. Az Egyesületnek a rendes tagon kívül pártoló tagjai valamint tiszteletbeli tagjai lehetnek.

2.2.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely magánszemély vagy intézmény, aki anyagilag vagy egyéb módon támogatja az Egyesületet abban, hogy céljait elérje és célkitűzéseit megvalósítsa. A pártoló tagsági viszony írásbeli kérelem esetén a választmány határozatával jön létre. A pártoló tag az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre nem választható, tagdíjat az általa felajánlott összegben ? zethet.

2.2.3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja bármely magánszemély lehet, aki az Egyesület célját és célkitűzéseit kiemelkedően magas szinten szolgálja, akit a választmány arra érdemesnek tart. Tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni, az Egyesület tevékenységéről tájékoztatást kapni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, tisztségre nem választható és nem köteles tagdíjat ? zetni.

2.3. A tagság nyilvántartása

2.3.1. Az egyesületi tagok nyilvántartásáról az Egyesület Irodája gondoskodik. A tagok személyére és munkásságára vonatkozó adatok körét, az adatok kezelésének módját az Alapszabály szabályozza. A tagnyilvántartásra vonatkozó előírások betartásáért az Egyesület Irodájának vezetője a felelős.

2.3.2. A felvett tagot szakirányú képzettsége, illetve működése szerint kell nyilvántartani. A tag kérésére az illetékes szakmai tagozat véleménye ismeretében az Elnök ettől eltérő szakágnál történő nyilvántartását is engedélyezheti.

2.3.3. Az új tagok felvételét, a tagság megszűnését, illetve szüneteltetését az Egyesület Tájékoztatójában / Magyar Restaurátorkamara „200..”/ évente nyilvánosságra kell hozni.

2.3.4. Az Egyesület tagjai fényképes igazolványt kapnak, szaknévsor, illetve szakirányú tevékenység szerinti nyilvántartási számmal, melynek használata a szak magyakorlás során kötelező. A tagsági igazolványt évente érvényesíteni kell.

2.4. A tag jogai

2.4.1. „Okleveles restaurátor” cím használatára a 2.1.2. pontban felsoroltak jogosultak.

2.4.2. „Restaurátor” cím viselésére – szakirányú képzettségük megjelölése mellett – a 2.1.3. pontokban felsoroltak jogosultak.

2.4.3. Múzeumi és kulturális örökség védelme alatt álló alkotásokon, tárgyakon önállóan kizárólag a vonatkozó törvényben meghatározott szakirányú képzettségű restaurátor végezhet beavatkozásokat.

2.4.4. Az Egyesület tagja:

a) bármilyen egyesületi tisztséget betölthet,

b) közvetlen szavazati joggal rendelkezik a Közgyűlésen,

c) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait önköltségi áron,

d) javaslattal, kéréssel, panasszal, beadvánnyal fordulhat az Egyesület vezető testületéhez, illetve az Egyesület irodájához, ahol beadványát kötelesek az ügyrendben rögzített eljárással kezelni és arra írásos választ adni. A kérelmező igényére beadványát, illetve az arra adott választ a Egyesület Tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni.

2.5. A tag kötelességei

a) munkáját az Egyesület által meghatározott szinten, magasszakmai – művészi színvonalon, dokumentálási kötelezettséggel végezni;

b) a szakma gyakorlása során az Egyesület Alapszabályában, szabályzataiban, és határozataiban rögzítettek szerint eljárni;

c) Egyesület Választmánya, illetve az Elnök döntéseit elősegíteni, azokat be tartani;

d) az Alapszabályban meghatározott – a személyre és tevékenységre vonatkozó – adatokat a nyilvántartás számára szolgáltatni, és azok hitelességéért felelősséget vállalni;

e) az Egyesület Elnökének felszólítására szakmai tevékenységéről az Alapszabályban meghatározott mértékig írásban vagy szóban beszámolni;

f) a tagsági díjakat határidőre be? zetni, melynek tárgyévi teljesítése esetén az iroda meghosszabbítja Tagsági Igazolványának érvényességét.

2.6. A tagsági viszony felfüggesztése

2.6.1. A fegyelmi eljárást az Egyesület Etikai Bizottsága folytatja le, meghallgatva az érintettet. Amennyiben a tag nem fogadja el az elmarasztaló döntést, úgy az ellen - a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül - a Választmányhoz fordulhat. A tagsági viszony felfüggesztését az Egyesület Elnöke az Etikai Bizottság, vagy a Választmány erre irányuló jogerős határozata esetén rendeli el. Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya

2.6.2. A tagsági viszony minimum 6 hónapra, maximum 2 évre függeszthető fel.

2.6.3. A felfüggesztés ideje alatt – a megrendelő kérésére – az Egyesület gondoskodik a megkezdett munkálatok folytatásáról, a 2.4.2. pontban leírtaknak megfelelően.*

2.6.4. A felfüggesztést és annak időtartamát az Egyesület Közlönyében közzé kell tenni.

2.6.5. A tagsági viszonyt 5 (öt) éven belül legfeljebb két alkalommal lehet fel függeszteni. Ha a tag ennél többször követ el felfüggesztést büntetést érdemlő cselekményt, úgy ki kell zárni az Egyesületből.

2.7. A tagság megszűnése

2.7.1. Kilépés
A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni. Az Egyesületből kilépett tagot újra visszavenni csak az Elnök előterjesztésére a Választmánynak van joga.

2.7.2. Kizárás
A tagot kizárni csak a lefolytatott fegyelmi eljárást követően, jogerős határozattal, az Elnök előterjesztésére, a Választmány döntésével lehet. A tagság megszüntetésének időpontja az írásban kézbesített jogerős határozat keltének napja. A kizárási határozatot az Egyesület Tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni. A kizárást követő 5 év múlva a kizárt tag újból kérheti felvételét a 2.7.1. pont szerint. A kizárási és a felfüggesztési határozat a bíróság előtt megtámadható. Az Egyesületből kétszer kizárt tagot újra visszavenni nem lehet.

2.7.3. Törlés
Az Egyesület Irodája törli a tagok sorából azt, aki a tagdíjbe? zetésnek - írásbeli ? gyelmeztetés ellenére - nem tesz eleget a tárgyév december 10-ig, ezért neve nem jelenhet meg a következő évi szaknévsorban. A tagdíjbe? zetés elmulasztásának jogkövetkezményére a tag ? gyelmét az írásbeli felszólításban is fel kell hívni.

2.7.4. Elhalálozás
A tagsági viszony a tag elhunyta napjával megszűnik. Az elhunyt tagok emlé két az Egyesület kegyelettel ápolja. A sajnálatos eseményt az elhunyt munkásságának ismertetésével az Egyesületi Közlönyben teszik közzé. Az Egye sület Elnöke az elhunyt által folyamatban lévő restaurálási munkák lezárásáról – a megrendelő kérésére – intézkedik.


 
 
 
 

3. Feladatok

3.1. Közjogi- és érdekvédelmi feladatok

3.1.1. Az Egyesület önállóan, illetve más hatóságokkal, szervezetekkel együttműködve szakmai és érdekvédelmi feladatokat lát el.

3.1.2. Gondoskodik a restaurátor cím védelméről.

3.1.3. Az Egyesület szorgalmazza a külföldi restaurátorok magyarországi munkavállalási feltételei rendezését, a jogszabályok és nemzetközi egyezmények keretei között. A külföldi restaurátorok az engedély birtokában az Egyesület szolgáltatásait térítés ellenében igénybe vehetik.

3.1.4. Felkérés esetén figyelemmel kíséri a restaurátori tevékenység szakszerűségét, szükség esetén gondoskodik az üzleti és szakmai verseny tisztaságának védelméről. Érvényesíti a – versenyszabályzat előírásait, – az etikai és fegyelmi szabályzat előírásait, – restaurátor szakértők működésének hatékonyságát.

3.1.5. “Restaurátor szakértő” kizárólag az a restaurátor lehet, akit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ekként nyilvántartásba vett.

3.1.6. Harmadik féllel szemben a tagok érdekvédelmét ellátja:

a) tisztázza a restaurátor szakma státusát a műtárgy- és műemlékvédelemben érdekelt társszakmákkal (műemléki építész, muzeológus és más tudományos kutató);

b) elkülöníti a restaurátorok szakmai tevékenységét a műtárgy-műemlék védelem területén tevékenykedő művészi vagy iparos-kézműves szakmáktól. Történelmiművészi jelentőségű tárgyak esetében ezek tevékenységét restaurátorok ellenőrzése alá rendelteti.

3.1.7. A restaurátorok egymással szembeni érdekérvényesítését egyezteti, különös tekintettel a közérdekre és a tulajdonosi érdekre.

3.1.8. Gondoskodik az Egyesületi tagdíjfizetési előírások betartásáról.

3.2. Véleményezési és javaslattételi jogkörök és feladatok

3.2.1. Az Egyesület szakértői által véleményezi a szakmát, a szakmagyakorlást, a restaurátorképzést, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelmet, az ezeket érintő törvényeket, rendeleteket, hatósági tervezeteket, illetve szükség esetén ezek módosítását vagy megalkotását javasolhatja vagy kezdeményezheti.

3.2.2. Állami- és nemzetközi szakmai díjak, kitüntetések odaítélésében javaslattételi joggal rendelkezik.

3.2.3. Felkérés alapján elősegíti és szakértők által szakvéleményezi a műtárgyvédelemre szánt összegek felhasználását.

3.3 Szakmagyakorlási feladatok

3.3.1. Az Egyesület a restaurálás-konzerválás mint művészeti szolgáltatás teljesíti feltételeinek, minőségének, megbízhatóságának, szellemi és anyagi ráfordítással arányos értékének garantálásával kulturális értékeink általános érdekeit védi.

3.3.2. Az Egyesület a szakmai garanciák és a szerzői jogvédelem biztosítása érdeké- Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya 89 ben, az előírt dokumentálási kötelezettséggel összhangban, szorgalmazza, hogy minden restaurálási feladatnak legyen megnevezett felelős restaurátora, bármilyen vállalkozási vagy egyéb formában végzik azt.

3.3.3. A szakmai és az etikai színvonalak állandóságának biztosításával tudományos, technológiai és esztétikai fejlődés előmozdításával a műtárgyvédelem minőségének javítását, hatékonyságát szolgálja.

3.4. Az Egyesület képviseleti tevékenysége

3.4.1. Az Egyesület működése során kapcsolatot épít ki és tart fenn minden olyan szervezettel, amely elősegíti működését, valamint a műtárgy- és műemlék védelmében érdekelt, különösen – törvényhozó, kormányzati, önkormányzati és hatósági szervezetekkel:

– a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetével,
– a közgyűjteményi, műemléki szervezetekkel, hatóságokkal, egyházakkal,
– a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületével,
– Magyar Alkotóművészeti Közalapítvánnyal,
– a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségével,
– a társkamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel,
– a sajtó és egyéb kommunikációs szervezetekkel.

3.4.2. Nemzetközi kapcsolatokat hoz létre és tart fenn a megfelelő kamarai szervezetekkel a magyar restaurátorok külföldi és a külföldi restaurátorok hazai működési feltételeinek kölcsönösségi alapon történő szerződéses biztosítása érdekében.

3.4.3. Elősegíti s konzerválás/restaurálás tevékenység társadalmi elismerésének javítását.

3.5. Szolgáltatások

3.5.1. Az Egyesület a restaurálási igény és munkábavétel vonatkozásában információkat biztosít, melyekre a tulajdonosok/megrendelők és a restaurátorok, illetve a területen tevékenykedő művész, kézműves, iparos vállalkozónak szüksége van, különös tekintettel a műtárgy- és műemlékvédelem elvárásaira.

3.5.2. Szervezi a pályakezdő restaurátorok szakmai gyakorlat képzését, elősegítve a szakmai jogosultság megszerzését, az önálló tevékenységre való felkészülést. Felkérésre vállal munkaközvetítői referenciaszolgálatot, pályázatok és versenytárgyalások szervezését, bonyolítását, szakértők ajánlását, kiküldését.

3.5.3. Szaknévsor közreadása – szakirányú képzettség, illetve működési terület szerint.

3.5.4. Az Egyesület nyilvántartja tagságán kívül a műtárgy- és műemlékvédelem területéhez szorosan kapcsolódó, de a restaurátor tevékenységétől eltérő foglalkozású kézműves, szakipari és művészi képzettségű szakemberek, vállal Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya kozók lehetőleg teljes körét, e személyek hozzájárulásával és együttműködve azok érdekképviseleti szervezeteivel a hatékony műtárgy/műemlékvédelem érdekében.

3.5.5. Jogi tanácsadás, jogvédelem. Képviseli tagjainak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit.

3.5.6. Az Egyesületi Tájékoztató kiadása.

3.6. Az Egyesület 3.5. pontban felsorolt közhasznú szolgáltatásait nem kizárólag a tagjai, hanem értelemszerűen minden érintett igénybe veheti.

 

 
 
 
 

4. Szervezeti rend

Az Egyesület szervezeti felépítése

– Szakmai tagozatok
– Közgyűlés
– Választmány
– Elnök
– Felügyelő Bizottság
– Iroda

4.1. Szakmai tagozatok

4.1.1. Képzőművészeti tagozat

4.1.2. Történeti, régészeti és iparművészeti tagozat

4.1.3. Grafikai és könyv tagozat

4.1.4. Elméleti tudományos tagozat Az Egyesület minden tagja képzettségének és működési területének megfelelő egy vagy több szakági tagozat tagja. A tagok tagsági jogaikat (pl. választás) csak egy tagozatban gyakorolhatják.

4.1.5. Zenei tagozat

4.2. Közgyűlés

4.2.1. A Közgyűlés a teljes tagságból álló legfőbb egyesületi testület, melynek összehívását a Választmány határozza el. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, oly módon, hogy az írásbeli meghívó, mely a napirendet is tartalmazza, legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt megérkezzék. Az ülés nyilvános. Zárt ülés személyiségi jogok védelme, vagy üzleti titok megóvása miatt rendelhető el.

4.2.2. A Közgyűlést évente, a tisztújító közgyűlést háromévente kell megtartani.

4.2.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint 50 %-a jelen van. Amennyiben nem határozatképes, az azonos napirenddel, 8 napon belül összehívott gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes amenynyiben e jogkövetkezményre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) elfogadni:
– az Egyesület Elnökének beszámolóját, 91
– a Felügyelő Bizottság Elnökének jelentését,
– az Egyesület költségvetését
– az éves tagdíj mértékét
– az éves közhasznúsági jelentést

b) megválasztani és visszahívni:
– a Választmányt,
– az Egyesület elnökét és két alelnökét a Választmány tagjai közül
– az Egyesület Felügyelő Bizottságát és annak elnökét
– az Etikai Bizottság elnökét és alelnökét.

c) dönteni az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról, az Egyesület felosztásáról és más szervezetekkel való egyesüléséről.

d) minden olyan egyéb döntés, ami a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit érinti, így például az Ügyrend és az Egyesület egyéb határozatainak megállapítása.

4.2.5. A személyre vonatkozó szavazást titkosan és szótöbbséggel kell lebonyolítani. Az egyéb határozatokat nyílt szavazással, szótöbbséggel, a 4.2.4. pont “c” bekezdése alatt felsorolt ügyekben és az éves közhasznúsági jelentésre vonatkozóan pedig kétharmados többséggel kell határozatot hozni.

4.3. Választmány

4.3.1. Tagjai a közgyűlésen választott 12 fő, és 4 fő póttag, az alábbi megosztásban, az egyes szakmák képviseletét biztosítva:

– Képzőművészeti Tagozat 5 fő + 1 póttag
– Történeti, régészeti és iparművészeti Tagozat 5 fő + 1 póttag
– Grafikai és könyv Tagozat 1 fő + 1 póttag
– Elméleti és Tudományos Tagozat 1 fő + 1 póttag
– Zenei tagozat 1 fő + 1 póttag

4.3.2. Feladata megvitatni az Egyesület elnökének előterjesztését, beszámolóját, az Egyesület költségvetését, s ezeket a Közgyűlés elé terjeszteni, valamint minden egyéb ügy, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

4.3.3. A Választmány szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja ülését. Az ülést az elnök hívja össze, az ülés előtt legalább egy héttel, a kiküldött meghívóval és a napirend megjelölésével. A Választmány akkor határozatképes, ha a Választmány rendes tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A Választmány ülései nyilvánosak. Zárt ülés személyiségi jogok védelme, vagy üzleti titok megóvása miatt rendelhető el. A Választmány döntéseit nyílt szavazással, 2/3-os szótöbbséggel hozza.

4.3.4. A Választmány az egyes meghatározott feladatokra időszakos, vagy állandó bizottságot alakíthat.

4.3.5. Felkérheti az elnököt, az irodavezetőt, illetve az Egyesület bármely tagját, hogy egyesületi tevékenységéről a Választmány számára jelentést tegyen.

4.3.6. A Választmány póttagja akkor vesz részt a Választmány munkájában, ha Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya tagozata valamely rendes tagjának tagsági viszonya megszűnik, illetve tartósan akadályozva van, és ezt bejelenti.

4.4. Az Egyesület elnöke

4.4.1. Egyszemélyi felelősséggel, a Választmány döntéseit betartva, a Közgyűlés által megfogalmazott elveknek megfelelően, az Alapszabály rendelkezései szerint vezeti az Egyesületet. Az Egyesületet teljes jogkörrel az Elnök és a két alelnök képviseli. Az elnök meghatározott körben képviseleti joggal a Választmány tagjait és az iroda vezetőjét felruházhatja. Az elnök ezen intézkedéséről a Választmányt, illetve a Felügyelő Bizottságot értesíteni köteles.

4.4.2. Meghatározott feladatra–időre szakértőket, tanácsadókat kér fel, akiket a költségvetésben erre a célra fenntartott keretből honorál.

4.4.3. Az Egyesület elnöke és alelnökei újraválaszthatók.

4.4.4. Az Egyesület elnöke felügyeli az iroda munkáját, irodavezetője felett munkáltatói jogot gyakorol. Az Alapszabály határozza meg, hogy mely kérdésekben dönthet az elnök önállóan, és mely kérdésekben szükséges a Választmány jóváhagyását kérnie.

4.5. Felügyelő Bizottság

4.5.1. A Bizottság elnökből, és három tagból áll, akik más egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság póttagjai akkor vesznek részt a munkában, ha valamely rendes tag tagsági viszonya megszűnik, illetve tartósan akadályozva van, és ezt bejelenti.

4.5.2. Ellenőrzi, hogy a szabályoknak, a közgyűlésen elfogadott elveknek megfelelően működik-e az egyesület, s a választott és alkalmazott tisztségviselők.

4.5.3. A Felügyelő Bizottság Elnökét vagy az általa megjelölt felügyelő bizottsági tagot minden Választmányi ülésre meg kell hívni. A Felügyelő Bizottság tagjai számára minden iratba és nyilvántartásba betekintést kell biztosítani.

4.5.4. Indokolt esetben joga van a Közgyűlés soron kívüli összehívására, köteles azt összehívni, ha a tagság 30%-a írásban kéri vagy a Választmány többsége igényli.

4.5.5. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Akkor határozatképes, ha rendes tagjainak több mint 50%-a jelen van. Működésének további szabályait maga határozza meg.

4.6. Etikai bizottság

4.6.1. Az Etikai Bizottság ad hoc módon működik. Amennyiben bármely tag ellen olyan bejelentés érkezik, mely szerint felmerülhet a gyanú, hogy a tag megsértette az Alapszabályt, az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy a szakmai/etikai követelményeket súlyosan megsértette, illetve az Egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okozott

- az Etikai Bizottság elnöke 15 napon belül köteles a Bizottságot összehívni.

4.6.2. Az ad hoc bizottság összeállítása oly módon történik, hogy a Bizottság elnöke Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya egy főt felkér a bepanaszolt tag szakmai tagozatának választmányi tagjai közül és két olyan tagot a megfelelő szakmai tagozat tagjai közül, akik egyben a restaurátor- szakértők névjegyzékében is szerepelnek.

4.6.3. A négy fős bizottság meghallgatja a bepanaszolt tagot és körültekintően felderíti a tényállást. Ezt követően hozza meg döntését

4.7. Egyesület irodája

4.7.1. Az Egyesület feladatainak ellátására Irodát hoz létre. Létszámát, személyi összetételét az Egyesület elnökének előterjesztésére a Választmány hagyja jóvá.*

4.7.2. Az Irodát irodavezető vezeti. Feladatát és felelősségi körét az Alapszabály, illetve munkaköri leírása szabályozza.

4.7.3. Az Iroda dolgozói az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök egyetértésével az irodavezető gyakorolja.

4.7.4. Az iroda az Alapszabály szerint működik, közvetlen felügyeletét az Egyesület elnöke látja el, aki az Iroda feladatait meghatározza.


 
 
 
 

5. Gazdálkodás

5.1. A gazdálkodás jellege

5.1.1. Az Egyesület céljai elérése érdekében gazdálkodó tevékenységet is folytató szervezet. Gazdálkodását Alapszabálya, és a Közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint végzi.

5.1.2. Az Egyesület kiadásait tagsága által befizetett tagdíjból és egyéb bevételekből fedezi.

5.2. Költségvetés

5.2.1. Az Egyesület elnökének vezetésével a Közgyűlés irányelvei alapján évente költségvetést kell kidolgozni, és azt megvitatásra a Választmány elé kell terjeszteni. A Közgyűlés többségi szavazással dönt az elfogadásról.

5.2.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve - másodlagosan - végez. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Ha befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot készít, melyet a közgyűlés jogosult elfogadni.

5.2.3. A Választmány a költségvetés szakszerűségének vizsgálatára külső szakértőt kérhet fel. A költségvetést úgy kell megállapítani, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek.

5.3. Tagdíj és járulék

5.3.1. Az Egyesület alapvető bevételi forrása a tagjai által befizetett tagdíjbevétele.

5.3.2. Külföldi restaurátorok magyarországi munkavállalási esetén a szerződésben meghatározott bruttó jövedelmük más illetékes hatóságokkal egyeztetett százalékos része szintén az Egyesületet illeti meg. Ennek mértékét a vállalkozó tudomására kell hozni, az engedély megadásával egy időben.

5.3.3. A tagdíj az Ügyrendben meghatározott időben fizetendő, mértékét a Közgyűlés határozza meg a költségvetési vita alkalmával, az Egyesület működési költségeinek ismeretében.


 
 
 
 

6. Nyilvántartási, tájékoztatási szabályok

6.1. Az Egyesület közgyűléseiről és választmányi üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből a hozott döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehet személye) megállapítható. Ugyanezen adatokkal és tartalommal vezetendő a Határozatok Tára is.

6.2. A közgyűlés és a választmány döntéseit az érintettekkel 15 napon belül írásban kell közölni. A nyilvánosságra számot tartó döntéseket, továbbá az Egyesület működéséről szóló tájékoztatást, szolgáltatásai igénybevételének módját, beszámolóit az Egyesület Tájékoztatójában legalább évente, vagy szükség, illetve lehetőség szerint gyakrabban meg kell jelentetni.

6.3. Az Egyesület működése kapcsán keletkezett iratokba a tagok, az érintettek és bárki az Egyesület székhelyén, munkaidőben bármikor betekinthet, kivéve a személyiségi jogok védelme alatt álló és az üzleti titkot képező iratokat. Az éves közhasznúsági jelentésről saját költségén bárki másolatot készíthet.


 
 
 
 

7. Összeférhetetlenségi szabályok

7.1. A Közgyűlés és a Választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.2. Nem tölthet be az Egyesületnél vezető tisztséget olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

7.3. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja aki a Választmány elnöke, vagy tagja, az Egyesülettel e megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, továbbá ha az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást és a tagsági jog viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást), illetve a itt meghatározott személyek hozzátartozója.


 
 
 
 

8. Ideiglenes, átmeneti és egyéb szabályok

A Magyar Restaurátorok Egyesülete az 1992. alapított Magyar Restaurátorkamara jogutódja, legfőbb célja, hogy a restaurátor szakma köztestületévé váljék és törvény biztosítsa számára a „Kamara” név használatát. Továbbra is átmeneti szabálynak tekintjük az eredeti alapszabályunk alábbi pontjait:

8.1. A restaurátori tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések, a tevékenység ellenőrzése és bírálata mindaddig nem tartozik az Egyesület hatáskörébe, míg az ezt lehetővé tevő törvényt nem alkotják meg. Az átmeneti időszakra kétoldalú megállapodás keretei között bonyolódik a tevékenység ellenőrzése – bírálata. Az Egyesület igényli a későbbiekben a Szak értői Névjegyzék összeállításának jogát.

8.2. Az eddig rendeleti úton nem szabályozott, a restaurátor hatáskörével, munkájával, képzettségével, emberi tulajdonságaival és szakmai tudásával szemben támasztott követelmények meghatározását az Egyesület kezdeményezi, illetve önmaga körében – közmegegyezés alapján – gyakorolja.

8.3. Az Egyesület kezdeményezi, illetve önmaga körében szabályozza, hogy a műalkotások/tárgyak biztonsága érdekében csak azok a nem restaurátori képzett ségű szakemberek, művészek és betanított segéderők/szakmunkások vehes senek részt a munkálatokban, akik a tevékenység etikai-módszertani elveinek ismeretében képesek a feladattal megbízott restaurátor igényének megfelelő részfeladatok elvégzésére, és tudatában vannak, hogy hatáskörük túllépése a műveket veszélyezteti.

8.4. A Kamarai Törvény életbelépéséig felfüggesztett feladatkörök

1.4.1. pont „kizárólagos joggal” és „közjogi” kifejezések.
1.6.1. pont „a Kamarai törvény keretei között” szövegrész
2.3.4. pont „melyek használata a szakmagyakorlás során kötelező” szövegrész
2.4.1. pont
2.4.2. pont
2.6.3. pont
3.1.1. pont „közjogi” kifejezés
3.1.3. pont
3.1.4. pont
3.1.5., 3.1.6. b.) pont 2 mondat
3.2.1. pont
3.2.2. pont, 3.2.3 pont
3.3.2. pont
4.7.1. pont
5.3.2. pont

A felsorolt feladatköröket és jogokat a törvény életbelépéséig a tagság a törvény adta lehetőségek figyelembevételével – önmaga körében, vagy más illetékes ható ságokkal együttműködve – közös megegyezés alapján végzi, illetve gyakorolja.

8.5. A 4. pontban meghatározott szervezeti rendet, különösen annak a Közgyűlésre vonatkozó részét az Egyesület taglétszámának 300 fő felé emelkedése esetén a Közgyűlés felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja.

Budapest, 2004. január 26.
Szentkirályi Miklós, elnök

Ellenjegyezte:
Dr. Győri Erzsébet ügyvéd
224. sz. Ügyvédi Iroda

Az Alapszabály
1. sz. függeléke: Etikai Kódex
2. sz. függeléke: Szakértői bírálat általános rendje
3. sz. függeléke: Muzeális és műemléki értékű orgonák megőrzésének és használatának alapelvei